Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - A korlátolt felelősségű társaság szervezeti változásai

A KFT SZERVEZETI VÁLTOZÁSAI 375 a törvény az átruházásra formát (a német törvény 15. §-ávaI ellentétben) nem ír elő. Az üzletrésznek kényszer útján átruházása is bekövetkezhetik az üzletrészre vezetett bírói végrehajtás esetében. A bírósági kiküldött (végrehajtó) ilyenkor a társaságot a végrehajtás foganatosításáról azzal a felhívással értesíti, hogy 8 nap alatt mutassa be a végrehajtást szenvedő tag üzletrészét bizonyító tagjegyzék-kivonatot. Utóbb értesíti a társaságot az árverés kitűzéséről. A társaság ebben az esetiben is jogosult az árverés megkezdéséig a kiküldöttnek átadott írásbari kijelölni azt a személyt, akinek részére elővételi jogot biztosítani kíván. S a kiküldött ilyenkor a legtöbbet igérő üzletrészvételének kijelentése előtt a társaság részéről kijelölt személyt kérdezi meg, hogy átveszi-e ezen az áron az üzletrészt. Ha kész erre s a vételárat nyomban kifizeti, őt jelenti ki az üzletrész vevőjének, ha nincs jelen, vagy nem fogadja el, vagy nem fizeti ki az árat, a legtöbbet igérőt jelenti ki vevőnek. Az üzletrész megvételéről írásbeli tanúsítást ad, amelynek tartalmazni kell: az árverés helyét és idejét, az üzletrész megjelölését, a végrehajtást szenvedő nevét, állását, foglalkozását, lakását és a vételárat. (22.) Az üzletrész árverési eladásának van helye akkor is, ha a társasági ta*g a pótbefizetési, újabb 30 napnál nem rövidebb határidőt is elmulasztotta s a társaság taggyűlési határozattal a társaságból kizárta. Ilyenkor a tag törzsbetétét is elveszti. Üzletrészét a társaság hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverésen adhatja el, hogy a vételárból magát kielégíthesse. Az esetleges többletet a kizárt tagnak kiadja. Az árverésre az előbb ismertetett szabályokat kell alkalmazni; ezt a törvény kifejezetten nem rendeli ugyan, de a szabályok céljából s a helyzet azonosságából következik. Az üzletrész önkéntes átengedését a társaságnak a pótbefizetés teljesítése helyett (az ú. n. abandon-t), amint azt a német törvény megengedi és szabályozza, a magyar törvény nem ismeri. Csak a társaságot jogosítja fel arra, hogy a tagot kizárásával üzletrészétől megfoszthassa, de ebben az esetben is az üzletrészt az előzők szerint értékesíteni s a többletértéket a tagnak kiadni tartozik. A törvény nem ad módot arra sem, hogy a tag üzletrészétől — átruházás lehetőségén és esetén kívül — oly esetben is szabadulhasson, amidőn mellékkötelezettség terhét kívánja lerázni. Erről a német törvényben sincs szó. De a német birodalmi törvényszék (RG. 128. 16.) nem zárkózott el az ily felmondás lehetőségétől oly esetben, amelyben a kötelezettség teljesítése a kötelezett gazdasági létét veszélyezteti. Utalt a birodalmi törvényszék a modern jogban általában érvényesülő arra az elvre, amely szerint hosszú időre vállalt kötelezettségeknél (Dauerleistungsverhaltnisse)