Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A H.T. 85. par. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete

12 Dr. TÓTH GYÖRGY A kereseti igényt nem felfüggesztő ellenjogról lehet tehát szó, hanem a kereseti igény megszüntetését — egészben vagy részben való megszüntetését — maga után vonó anyagi jogi ellenjogról (kifogás, jogvédelmi eszköz) van szó.2' A kérdés tehát csak az, hogy a házassági per structurája és fennebb is elég részletességgel érintett sajátossága megengedi-e a fölülvizsgálat keretében a fölülvizsgálat körét megszabó jogszabályra tekintettel e materiális ellen jog érvényesülését. Á közhasználatú jelszavak (Schlagwort-ok) nem segítenek A fölülvizsgálati bíróság a fellebbezési bíróság ítéletét az abban előadott tényállás alapján vizsgálja fölül — mondja a Pp. 543. §-a. Jelszó: a fölülvizsgálati eljárásban új tények nem érvényesíthető. Pp. 535. §. A házasság fenntartása okából a Pp. 670. §. szerint mégis helye van. Ámde a magyar fölülvizsgálati eljárás nem cassatorius rendszerű fellebbvitel, hanem a jogkérdés keretére korlátozott fellebbezés.28 Ezért látjuk, hogy a Kúria ott, ahol ez kell — a tényállás felhasználásával, vagy a Pp. 534. §. esetén új tényállással önállóan indokol és ehhez szabottan dönt. A perjogi elvek elméleti légvárán nyitva hagyott e résen az élet bevonult a fellegvárba és a Te. 40. §-a rendeli. Oly tényállítás valóságát, vagy valótlanságát a fölülvizsgálati bíróság is megállapíthatja, ha ezt a bizonyításnak közvetlen észlelése nélkül az iratok alapján a bizonyítás mérleglésével, vagy a feleknek teljesen egybehangzó előadása alapján megteheti. E jogszabály alkalmazása szempontjából a legegyszerűbb példával demonstrálok. A fellebbezési bíróság előtt az alperes viszonvétkessé^j tényállítást tett, perbeli bizonyítékul annak a tényállítás valóságára, de a fellebbezési bíróság tényállást nem állapított meg. Nem is döntött. Az alperes elnézte, nem élt fölülvizsgálattal ez ellen — 27 Egy esetiben a Kú'ria így minősítette: A viszontvétkesség kjmondása iránti előterjesztett kérelem, mini az alperesi a H. T. 85. g-ának harmadik bekezdése értelmében megillletiő kifogás nem önálló perbeli cselekmény, hanem védemi eszköz arra, hogy az alperes a házasság felbontásában való kizárólagos vétkesség jogkövetkezményeitől aiz -említeti törvényes rendelkezésben meghatározott felhclttelek fennforgása esetében menekülhessen. A viszont vétkesség kimondása iránt előterjeszteti kérelem eme jogi természetéből következik, hogy ez a kérelem a fellleibbezési eljárásban is előterjeszthető. 1928. évi imájus hó 3-án P. III. 6177/1927. szám. 28 Dr. Tóth György: Fölül vizsgálat a magyar polgfári perrend tartásiban. Kolozsvár. 1915.