Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Wettbewerbsrecht und Markenschutz in Ungarn [könyvismertetés]

360 IRODALOM kiindulva abból á helyes elgondolásból, hogy az üzleti élet terén teljesen azonos,, egybevágó esetek elő nem adódnak, tehát mindegyik tényálladék egyéni kezelésében más és más megítélést von maga után. Könyvünk feldolgozza elsősorban azt a nagy szorgalommal összehordott joganyagot, amely dr. Bányász Jenő, a magyar iparjogvédelem eme prominens művelőjének és szakértőjének „Védjegyoltalom-Tisztességtelen Verseny" tímü munkájában található, ami az egyik szerzőnek hozzávaló közeli rokoni kapcsolata folytán természetes és kézenfekvő, viszont az ismertetés tárgyát képező munka nagy érdemeként kívánjuk betudni azt, hogy a jury, kúria, királyi táblák, szabadalmi bíróság és a választott bíróságok határozatait és ítéleteit úgyszólván az utolsó napig hozzá és feldolgozza, ami a munka értékét emeli, mert abban az egyes kérdések mai megítélésről nyerhet az olvasó tájékozódást. A munka a címben jelzett két joganyag szerint két főrészre oszlik. Az első részben tárgyalja a tisztességtelen versenyre, a másodikban a védjegyjogra vonatkozó rendelkezéseket. Míg a tisztességtelen versenyjog 84 oldalon tárgyaltatik, addig a védjegyjognak csak 26 oldal van szentelve, A tárgyalás módja is eltérő a két joganyagnál, mert míg a tisztességtelen versenyjognál a munka nézetünk szerint nagyon helyesen adja magát a törvényt és az egyes §-ok kapcsán a magyarázó fejtegetéseket és joggyakorlatot, addig a védjegyjogot tizenhárom fejezetben rendszerbe foglalva ismerteti a védjegytörvények szövegének közlése nélkül, ami nézetünk szerint a munka következő kiadásában pótlandó volna, annál is inkább, mert viszont a védjegyügyi peres és nem peres eljárásról szóló 19.751/1933. K. M. rendelet a véd jegyjogi rész végén teljes egészében közölve van. A munka egész szelleméből következik, hogy amennyiben az eljárási rendelet közöltetik, mennyivel inkább lett volna helye a védjegyjog anyagi rendelkezéseinek is. A munkát kiegészíti egy mutató, amelynek segítségével az egyes §§-okat oldal szerint azonnal feltalálhatjuk, valamint egy szinoptikus összehasonlító táblázat, amely a magyar verseny- és védjegytörvények egyes szakaszait az osztrák, német és cseh-szlovák hasonló törvények megfelelő szakaszaival állítja szembe, ami egy összehasonlító munkálathoz megfelelő irányítást és könnyű tájékozódást nyújt. Elég terjedelmes betűsoros tárgymutató zárja le a munkát. Messze túlmenne a jelen ismertetés keretén, ha foglalkozni kívánnánk azzal a gazdag joganyaggal, amelyet a szerzők, különösen a verseny jog jury-i és bírói joggyakorlatából összehordtak és az illető §§-okat követően felsorolnak. A tisztességtelen versenyré)l szóló törvénynek különösen 1. §-a nyert bő — húsz oldalra terjedő — kommentálást. Megállapítják itt a szerzők, hogy a mindennapi létéit folytatott üzleti versenyküzdelem szabadsága adja meg a gazdasági létnek az ösztökélő és motorikus hajtóerejét. Ennek a versenynek egyedüli korlátja az uralkodó általános erkölcs, amely a kereskedelmi és ipari világ erkölccsel körülbástyázott közvéleményében nyer kifejezést. Amidőn tehát jóerkölcsről beszélünk, akkor az üzleti világ erkölcsi megítélési t értjük alatta, — a vevőközönség megítélésénél az átlagos vevőt kell mindenkor szem előtt tartani, — a jóhiszem bebizonyításása a felelősség alól m in mentesít, — más árunak, mint amelyet a vevő keres, kiszolgáltatása, ha ez egyidűleg a vevővel nem közöltetik, mindenkor megállapítja a tisztességtel MI versenyt — a cukorárukra később bejegyzett „Salvator" védjegy sértheti annak a gyári vállalatnak az érdekeit, amely az előbb bejegyzett és általánosan ismert „Salvator sör"-t előállítja, — üres cipőkrém dobozoknak, amelyek más, védjegyezett árut tartalmaznak, utántöltése tisztességtelen versenyt képez stb„ stb. Foglalkoznak a szerzők a márkacikkek védelmével kapcsolatban a kartelltörvénnyel és a Kúria ismert ítéletével is és közlik ezzel kapcsolatban a márkacikkek védelmére vonatkozó megállapodások tárgyában kiadott 5909/1935. M. E. számú rendeletet, aminthogy a munka az egész vonalon a megjelenésig minden tárgyra vonatkozó anyagot ismertet és feldolgoz. Érdekesek azok a fejtegetések és határozatok, amelyek a tisztességtelen versenytörvénynek, egyéb törvényekhez való viszonyáról adnak felvilágosítást. A