Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [8. r.]

DK. ALFÖLDV DEZSŐ jogot szerez az illető műnek filmre való felhasználásához, — de ellenkező megállapodás hiányában nem szerzi meg a mű egyéb értékesítésének jogát (1. 8. <§.-t), A filmszövegkönyv (scenarium) írója nyilván az utóbb említett kategóriába tartozik, ha a vállalat egy már elkészített szövegkönyvet szerez meg annak szerzőjétől. Egyébként az eset körülményeiből lesz eldönthető, hogy a filmszövegkönyv írójának joga mennyiben száll át már annak a szerződésnek folyómányakép a vállalkozóra, amely szerződéssel kötelezettséget vállalt a filmszövegkönyv elkészítése iránt. Ha pedig a vállalkozó írót, költőt vagy dramaturgot alkalmaz azért, hogy a filmhez ötleteket adjanak, ahhoz találó kísérő feliratokat szerkesszenek, akkor ezek szerzői joga is nyilván már a vállalattal kötött szerződésnél fogva az utóbbira száll (Kúria P. I. 5577/1930. sz.). A 8. §-nál kifejtettekből következik, hogy amennyiben a regény, színmű vagy szövegkönyv írója engedélyt adott valamely vállalatnak a megfilmesítésre, az ily engedély alapján elkészült mozgófényképészeti mű rendszerinti értékesítésére vonatkozó jogok (pl. nyilvános előadás) felett ugyancsak kizárólag a vállalat rendelkezik, s a forgalmi élet igényeire való tekintettel nyilvánvaló, hogy az ellenkező megállapodásnak harmadik személyivel szemben csak akkor van joghatálva, ha a megállapodásról tudomással birt (í. az 51. nál). Más szempont alá esnek a fentebbiek szerint a mozgófényképészeti műbe beillesztett zeneszámok. Kétségkívül nyomós érvek szólnak amellett, hogy a film szerzőjének eredeti s nem származékos jogon a filmvállalat tulajdonosa tekintessék, aki bár rendszerint nem végez alkotó munkát, mégis oly gazdasági és szervező tevékenységet fejt ki, amely a mozgófényképészeti mű létrejövetelét teszi lehetővé.;í Mindazonáltal a kir. Kúria törvényes rendelkezés hiányában erre az álláspontra nem helyezkedhetett, s törvénymagyarázat útján csak ahhoz a konstrukcióhoz folyamodhatott, hogy a szerzői jogok a szerződés folyómányakép átszállnak a vállalkozóra.4 A kir. Kú ria tulajdonképen a mozgófényképészeti mű megalkotásának különleges körülményeire való tekintettel magát a szerződést, mely a vállalat és a közreműködésre kö3 L. Bálás P Elemér előbb említett értekezését. 4 Az 1932. évi német tervezet 21. §-a szerint az iparszerűleg elkészített mozgófényképészeti műre vonatkozó értékesítési jogok a törvénynél fogva szállnak át a vállalat tulajdonosára. Az 1926. évi lengyel törvény a gyári vállalatot, az 1926. évi csehszlovák törvény a rendezőt tekinti a mozgófényképészeti mű szerzőjének.