Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [8. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOG 351 telezettséget vállaló szerzők közt jött létre, értelmezi akként, hogy utóbbiak akarata a munka elvállalásával egyúttal szerzői joguknak a vállalatra való átruházására is irányul. Szükség csak az ellenkezőnek kikötésére van, s a dolog természetéből következik, hogy az ily kikötés harmadik személlyel szemben csak annyiban érvényesíthető, amennyiben azt tudomására hozták. A mozgófényképészeti mű mint egyéni és eredeti szellemi termék ahhoz képest, hogy az írói művel vagy a képzőművészeti alkotással avagy pedig a fényképészeti művel esik egy tekintet alá, az írói művel, illetőleg a képzőművészeti alkotással avagy pedig a fényképészeti művel egyenlő védelemben részesül. A mozgófényképészeti művek között a legnagyobb jelentőségük az írói műveknek megfelelő műveknek van, minők a filmdrámák. Amennyiben az ily mozgófényképészeti mű közvetve egy másik írói mű jogosulatlan utánképzése (plagizálása) útján jön létre, a fennforgó bitorlásért való felelősség kérdésével részletesen foglalkozik a kir. Kúriának P. I. 3165/1934. szám alatt hozott határozata. Ennek a határozatnak alapjául szolgáló tényállás szerint a IV. r. alperes (filmgyár) G. írónak egyik vígjátékából az utóbbitól szerzett engedéllyel egy hangos filmet készített, A perben megállapítást nyert, hogy G. írónak említett vígjátéka, valamint az annak filmesítése folytán készült hangos filmdráma a felperes egyik színművének az eredeti alapgondolat, szerkezet, cselekmény s főjellemek felhasználásával történt utánképzése oly változtatásokkal, amelyek nem lényegesek s nem adják meg a filmdrámának a felperes művével szemben új eredeti mű jellegét. Már pedig azzal, hogy a filmdráma a felperes művének ily módon történt felhasználásával jött létre és került forgalomba, minthogy ahhoz a felperes engedélyt nem adott, a Szjt. 6. §. 10. p.-ban meghatározott bitorüás valósult meg. Előrebocsátja a határozatban a kir. Kúria, hogy a szerző a Szjt. 6. §. 10. p. alapján mindenkor felléphet az ellen, akinek műve az ő művének az ő engedélye nélkül történt felhasználásával, átdolgozásával készült anélkül, hogy új eredeti mű jött volna létre, s felléphet akkor is, ha a jogosulatlan felhasználás, átdolgozás közvetett úton egy másik, az eredeti művet közvetlenül utánképző mű alapján történt. Erre való tekintettel kimondta a kir. Kúria, hoöv a III. r. alperes mint a filmszövegkönvv írója, valamint a IV. r. alperes, mint akinek alkalmazottja, a III. r. alperes, az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában a bitorlást elkövette, a bitorlásért a szerint tartoznak felelőséggel, hogy III. r. alperes tudta-e, hogy G. színműve a felperes színművé-