Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A székesfőváros szabályrendeletei

342 I)R. EGYED ISTVÁN pótlását, ha a szabályrendelet a) a törvénynek nem felel meg, vagy b) „alaki vagy tartalmi fogyatkozásai miatt" jogszabálynak nem alkalmas. Ha a törvényhatósági 'bizottság az ilyen szabályrendeletet a megszabott határidő alatt nem alkotja meg, vagy a miniszter kívánságának megfelelően nem módosítja, vagy ha a szabályrendelet a módosítás után sem felel meg rendeltetésének, a miniszter rendelettel intézkedik (helyesebben: rendelettel állapítja meg a szabályrendeletet). Ez a miniszteri rendelet (szükségrendelet) azonban hatályát veszti, ha a törvényhatósági bizottság olyan szabályrendeletet alkot, amelyet a miniszter jóváhagy. A kötelezőleg alkotandó szabályrendeleteknél a kormány jogköre a fővárost illetően teljesen ugyanaz, mint a vidéki törvényhatóságokra nézve; a fővárosi szabályrendeletek jóváhagyása azonban hallgatólag is bekövetkezhetik, amire az 1886:XXI. te. ÍK és 12. §-a a vidéki törvényhatósági szabályrendeleteknél nem ad lehetőséget. A kormány beavatkozási joga természetesen nem érvényesülhet, ha a szabályalkotásra csak kormányrendelet kötelezte volna a székesfővárost, minthogy az 1930:XVIII. te. 94. §-a (3.) bekezdése kifejezetten csak azokra a szabályrendeletekre vonatkozik, amelyek megalkotását törvény teszi kötelezővé. A kormány felügyeleti joga a vidéki törvényhatósági szabályrendeletekre nézve a 'bemutatási, jóváhagyási, illetőleg megerősítési záradék megadásával általában véget ér és ezután már a miniszter a szabályrendeletet még azon a c*men sem semmisítheti meg, hogy az törvénybe vagy miniszteri rendeletbe ütközik;4 ebben az esetben ugyanis már az eljáró bíróság vagy hatóság feladata az érvényes jogot felismerni és alkalmazni (1879:XL. tc. 10. §.). Ezzel szemben az 1930.XVIII. te. 94. §-ának (5.) bekezdése szerint a miniszter elrendelheti a már hatályba lépett fővárosi szabályrendelet módosítását vagy hatályon kívül helyezését is, ha utólag merül fel kifogás amiatt, hogy a szabályrendelet tör vénybe vagy miniszteri rendeletbe ütközik. Ez a rendelkezés azonban a miniszteri indokolás helyes értelme szerint inkább olyan esetre vonatkozik, amikor szabályrendelet később alkotott törvénnyel vagy miniszteri rendelettel „került ellentétbe" (1879:XL. tc. 14. §.); nagyon visszás lenne azonban a jogbiztonság szempontjából, ha a kormány ezt a fontos jogosítványt azon a címen is gyakorolná, hogy a jóváhagyás eredetileg tévedésből vagy elnézésből történt. A kormány felügyeleti intézkedése ellen az 1930:XVIII. tc. 94. §na kifejezetten is panaszjogot biztosít a közigazgatási bírósághoz amiatt, hogy törvényes alap nélkül rendelte el utólag a már jóváhagyott szabályrendelet módosítását 4 A közigazgatási bíróság 1579/1915. K. sz. ítélete.