Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A székesfőváros szabályrendeletei

838 DR. EGYED ISTVÁN dasági lehetetlenülés tényállását és joghatását. — És ezeket előbb határozta meg, mintsem hogy hasonló jelenségekkel a bennünket környező jogrendszerekben találkoztunk volna. Vitatkozhatni arról, vájjon a gazdasági lehetetlenülés joghatása, mely csakis a bírói gyakorlatból került a Ptk. tervezetének 1150. §-ába is, magánjogunknak állandó vagy pedig annak csak átmeneti jellegű része lett-e. Jelenleg annak hatásait minden esetre alkalmazza. A bírói gyakorlat azokat akként szövegezte, hogy a visszterhes szerződés megkötése óta tömegesen beállt gazdasági változások következtében a bíróság körülmények között jogosítva van arra, hogy a kétoldalú szerződést a méltányosságnak megfelelően megváltoztassa vagy pedig azt a szükséghez képest, megszűntnek nyilvánítsa. Ezt a joghatást a gyakorlat sokszorosan alkalmazza, sőt azt még fejleszti is. 15. Fejtegetéseim végére jutottam. Belőlük az itt betartandó keretnek megfelelően szükségképen kissé futólagosan, de mégis talán felismerhetően tűnik ki az, hogy a magyar bírói gyakorlatnak a magyar magánjog szokásjogi jellegénél fogva, de különösen ama rendkívüli időnél és körülményeknél fogva, amelyben élünk, az a feladat jutott és jut, hogy a magyar magánjognak nemzeti, de egyúttal európai jellegét megóvja és fejlessze, — hogy a magyar bíróság e feladatot tudatosan és lelkesedéssel vállalja, hogy annak teljesen akar is, tud is eleget tenni, hogy a bírói gyakorlat és a magyar polgári törvénykönyv tervezete egymást kölcsönösen fejleszti és tökéletesíti és hogy ez az összhangzatos együttmunkálás remélhetőleg, a most még erjedő új gondolatok lehiggadása után ahhoz fog vezetni, hogv tökéletesen nemzeti és tökéletesen európai, minden szabálvában a magyar nép érzelmeinek, élethez való akaratának és öntudatának megfelelő magyar polgári törvénykönyvet megteremtsen és a jogéletbe átvigyen. A SZÉKESFŐVÁROS SZABÁLYRENDELETEI Irta: DR. EGYED ISTVÁN egyetemi tanár I. A székesfőváros szabály alkotási jogkörét először az 1872:XXXVI. tc. 3. és 6—8. §-ai állapították meg. E rendelkezések szerint a főváros szabályrendeletet önkormányzati jogkörének korlátai között alkothat és az törvénnyel vagy miniszteri rendelettel nem ellenkezhetik. A kihirdetés helyileg vagy országosan történik; a szabályrendeletet a kihirdetést követő 30 nap elteltével lehet végrehajtani. Az érdekeltek a szabályrendeletek ellen a kihirdetéstől számított 30 nap alatt az illetékes miniszterhez folyamodhatnak; a mi-