Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A székesfőváros szabályrendeletei

A SZÉKESFŐVÁROS SZABÁLYRENDELETEI 339 niszter a főváros meghallgatása után végérvényesen határoz, de a felfüggesztő vagy megsemmisítő határozatot indokolni kell. Már az első fővárosi törvény is ismer köteiezőleg alkotandó szabályrendeleteket (pl. 62., 63., 76., 79. és 102. §-ok), azonban azok hatályba léptetésére rendszerint nem tesz Semmi különleges rendelkezést; kivételképen azonban említ olyan szabályrendeleteket is, amelyeket végrehajtás előtt helybenhagyás végett hivatalból fel kell terjeszteni a miniszterhez (pl. 88. és 101. §-ok). A szabályalkotási jognak ismertetett rendelkezései teljesen megfeleltek azoknak a szabályoknak, amelyek az első törvényhatósági törvényben: az 1870:XLII. törvénycikkben voltak megállapítva.1 A második törvényhatósági törvény: az 1886:XXI. törvénycikk azonban két irányban is korlátozta a vidéki törvényhatóságok statutárius jogát; egyrészt behozta a kötelező általános felterjesztést és a bemutatási záradékot, másrészt a köteiezőleg alkotandó szabályrendeletekre a kormány „kényszerrendelkezési" jogát (11. és 12. §.)• E korlátozó rendelkezések a fővárosra természetesen nem terjedtek ki és így a főváros önkormányzata a szabályrendeletekre 1886-tól 1930-ig a vidéki törvényhatóságokénál szélesebbkörű volt; nevezetesen itt fellebbezés hiányában még a köteiezőleg alkotandó szabályrendeletet is általában felterjesztés nélkül is ki lehetett hirdetni és végrehajtani. A második fővárosi törvény: az 1930:XVIII. törvénycikk majdnem egy félévszázad múlva átvette az 1886:XXI törvénycikk rendelkezéseit és a főváros sza'bályalkotási jogát a vidéki törvényhatóságoknak megfelelő kormányellenőrzés alá helyezte. Sőt több vonatkozásban továbbment, amennyiben „bemutatási záradék" helyett általában jóváhagyásról beszél, a jóváhagyás megtagadását vagyonfelügyeleti okokból is megengedi és a már hatályos szabáyrendeletek utólagos felülvizsgálását is rendszeresíti; viszont a hallgatólagos jóváhagyás bevezetése a fővárosi autonómiára előnyös. Minthogy a vidéki törvényhatóságok sza'bályalkotási jogára ma is az 1886:XXI. tc. 11. és 12. §-a irányadó, 1930 óta a főváros autonómiája ebben a vonatkozásban a vidéki törvényhatóságokénál szűkebbkörű. II. A szabályalkotást a fővárosban a törvényhatósági bizottság tagjai vagy a szakhatóságok is kezdeményezhetik, de a szabályrendelet tervezetét a polgármester készíti elő és terjeszti az illetékes szakbizottság meghallgatása után, annak véleményével és az erre a véleményre tett észrevételekkel együtt a törvényhatósági bizottság elé (1934:XII. tc. 4. §.). A szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság köz1 A vármegyei szabályrendeletekre részletesebben lásd Vármegyei Önkormányzat c. munkám 224—249. lapjait.