Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

336 DR. ALMÁSI ANTAL származók hiányában az ági vagyon, leszármazók létében pedig a férj utáni egész örökség szabja meg. Amennyiben az első házasságból származó gyermekek vannak, a második özvegynek bizonyos társadalmi osztályokban: a volt jobbágyoknál egy gyermekrész haszonélvezete jut. Ennek a megszabásánál az özvegy in loco pueri est. (1840. VIII. 18. §.) A bírói gyakorlat ezeket az elveket magyarázza. Kiemeli, hogy az özvegyi jog terjedelmének törvényi megszabása semmikép se jelenti azt is, hogy a nő a férj házában élvezett, a férj haláláig közös lakásból is eltávolítható (233. EH.). Megszabja az özvegyi jog törvényes mértékének viszonyát a nő többi hitvestársi vagyonszerzéséhez (234—235. EH.). Megtagadja a volt jobbágyok özvegyei számára megszabott törvényes mérték alkalmazását a városi polgárok özvegyeinél (237. EH.). Védelmet nyújt az özvegynek az örökségbe tartozó vagyontárgyak ingyenes elidegenítése ellen (239. EH.). Megszabja a köteles résznek az özvegyi joghoz való viszonyát (238. EH.). Leszármazók alatt, akik az özvegyi jogot korlátozó hatalmassággal bírnak, a gyakorlat az örökbefogadott gyermekeket is érti (812. EH.). Foglalkozik az özvegy örökjogi érdemtelenségével is. Az özvegyi jog tekintetében ez csak az illető cselekménv megvalósításával áll be. Az érdemtelenséget megvalósító tény az örökhagyó halála után is elkövethető. (243. EH.) Az a lehetőség, hogy az özvegyi jogot bírói ítélettel korlátozhassák, az illetőknek hatalmasságot (alakító jogot) ad ÍZ özvegyi jog terjedelmének megszorítására. Előbbi gyakorlatunk az idevonatkozó ítéletet konstitutívnak, vagyis ama magánjogi ténynek tekintette, amely az özvegvi jog terjedelmének megszorítását eredményezi. A 69. JH. hozatala óta azonban már az özvegvi jog terjedelmének megszorítására irányuló kereset beadása az a jogi tény, amely a megszorítás mérvére irányadó. Ez alól azonban a bíróság kivételeket is engedélyezhet. A rokonok törvényes örökjogát szintén az OÉ. szabályozza. (9—12. A főszabály, hogv mindenekelőtt a leszármazó örököl. Leszármazók hiányában az örökség ama szülőnek, illetve ama szülő leszármazóinak jut, akitől az származott. (Ági vagyon.) Ági vagyon hiányában a vagyon elvben a két szülőre, illetve a két nagyszülőre és ezek leszármazóira száll, stb. stb. Annak az egyszerű és meggyőző elvnek, hogy az ági vagyon képzeletben az első szerzőre és annak leszármazóira jut, tulajdonkénen csak a bírói gyakorlat adott számos közönséges és elvi határozatban életet és igazi tartalmat. A gyakorlat hozta napfényre, hogv ági vagyon csak az, amely ingyenes úton, közös felmenőtől jutott az örökhagyóra. És hogy az ilyen vagyon is csak oly örökösre vonatkozólag ági