Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

A BÍRÓI GYAKORLAT 335 öröklés, az özvegy nőt pedig adott esetben az özvegyi jog és özvegyi öröklés is. De csupán a bírói gyakorlat fejlesztette ki, teszem azt, hogy mit is kell tulajdonképen az OÉ. 14. §-a alatt érteni. Ez a szakasz azt rendeli, hogy hitvestársi öröklésnek a magyar törvények szerint helye van: a) a szerzeményi javakban, ha leszármazó (egyenes) örökösök nincsenek; b) az öröklött javakra nézve, ha sem leszármazó, sem felmenő, sem oldalágas örökösök nem léteznek. Az OÉ. eszerint mit se tartalmaz arról, mit kell öröklött és szerzeményi javak alatt érteni. Csak a gyakorlat állapította meg, éspedig majdnem éles ellentétben az OÉ. szövegével, (V. ö. 10. §. 2. bek) hogy vélelem van arra, hogy a meglévő vagyon nem öröklött, hanem szerzeményi. Csak a gyakorlat alkalmazta az öröklött vagyon meghatározásánál az ági öröklésre vonatkozó szabályokat, amelyekről azonban még szólnunk kell. Csak az állapította meg, hogy hitvestársi öröklésnek van helye, ha a vagyontárgyak és vagyonjavak szerzésének az ideje akár a házasság tartama alatt, akár pedig annak megkötése előtt volt (217. EH.), hogy a hitvestársi öröklésre való igény még nem semmisül meg a házastársi életközösség megszűnésével, hanem csupán a házasság bírói felbontásával vagy érvénytelenné nyilvánításával. (218. EH.) Csak a gyakorlat biztosította a putatív házasság jóhiszemű házastársának a hitvestársi öröklést is. (219. EH.) Csak az választotta el és választja el az egyetemes utódlást tevő hitvestársi öröklést a többi házastársi örökjogtól, amelyek különös jogutódlások. Csak az rendezte a jászkun özvegyek igen komplikált és itt ezért csak említendő öröklési jogait. (14., 240., 572. EH.) Azt a gondolatot, hogy a hitvestárs a propinquitas amoris alapján9 a leszármazók után a legközelebbi törvényes örökös, tulajdonképen csak a bírói gyakorlat vitte be a köztudatba. Az OÉ. 16. §-a szerint az özvegyi jog tekintetében a magyar törvények rendeletei újra hatályba lépnek, azonban e jog megszorítását csak a leszármazó egyenes örökösök követelhetik. Ebből a szerfölött szűk rendelkezésből a bírói gyakorlat csak lassan és csak sok ingadozás után tudta ez intézménynek a 48-as események következtében gyökeresen megváltozott életviszonyokhoz szabott tartalmát felépíteni és kifejleszteni. Ma az özvegyi jogban a bírói gyakorlat által teljesen és modernül fejlett intézménnyel rendelkezünk. Az özvegyi jog törvénv útján ill. szokásjog útján ipso iure keletkezik, — az az özvegy haszonélvezeti joga, amelynek terjedelmét le9 Ezt a kifejezést Deák Ferenc használta először.