Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban
334 DR. ALMÁS1 ANTAL ezzel kapcsolatos vélelmek a közszerzemény alkalmazhatóságára és a házasság megszűnésekor meglévő vagyontárgyak és vagyonértékek megszerzési idejére, a törvényes és a szerződéses hitbér, a hozományadás törvényes kötelességének hiánya, a hozományi haszonélvezet tartalma, a járadékhozomány, a férj rendelkező joga, valamint a számadási kötelezettségnek a hiánya ez utóbbinál, a leszármazó munkakötelessége a szülőkkel közös háztartásban (742. EH.), a családjog alapelveibe ütköző szerződések hatálytalansága (a házassági életközösség megszűntetésére vonatkozó ügyleté 730. EH.), a családi kötelék kihatása a család tagjai közt létesült ingyenes és visszterhes elidegenítésre harmadik személyek szempontjából (758. EH.) és a családjognak számos más elve, amelyet itt meg sem említhetek, kétségtelenné teszi, hogy a magyar magánjogban az említett, kódex-természetű törvények életbelépése után is a bírói gyakorlat volt és maradt a családjogot alakító és fejlesztő tényező. 12. Ha egyáltalán lehetséges, ez az örökjogra még fokozottabb mértékben áll. Az OÉ. 2—12. és 14—17. §-aiban csak egészen röviden és nagy vonásokban rajzolta meg az örökjog körvonalait. Ezeket a magyar bírói gyakorlatnak kellett és kell még ma is a változott viszonyoknak megfelelő tartalommal megtölteni. A gyakorlat ezt a feladatot úgy oldotta meg, hogy a magyar Ptk. 1928. évi szövegének örökjogi része tulajdonképen nem is más, mint a bírói gyakorlat eredményeinek a megszövegezése. Pedig itt is igen nagy mértékű nehézségekkel kellett megküzdeni. Ugyanis a nálunk az OÉ. alkotásának idejében, 1861 ben mély hatással bíró Optk-vel ellentétben Magyarországon az örökjog háramlása közvetlen: az örököst már a háramlás maga is jogosítja és kötelezi, ehhez semmiféle örökösi nyilatkozat nem szükséges. (299. EH.) Az örökös felelőssége minden esetben csakis a reá hárult vagyontárgyakra vagy vagyonértékekre szorítkozik. (Az örökös és a hagyományos korlátolt felelőssége: állandó bírói gyakorlat és Vht. 14—15. §§.) Az örökös felelőssége elvileg a hagyatéki eljárástól is független. (830. EH.) Mindezeket az alapelveket a bírói gyakorlatnak kellett nem csupán felismernie, de önállóan megszövegeznie is. A házastársak törvényes örökjogának modern intézményei és különösen a nő örökjogi jogosultságai csak a bírói gyakorlatban fejlődhettek ki. Szokásjogilag és kiváltképen az OÉ.-ben meg volt ugyan határozva, hogy mindkét házastársat megilleti a hitvestársi