Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

A BÍRÓI GYAKORLAT 333 korlat a hűtlenül elhagyó házastárs bírói visszahívásának kieszközlésére irányuló kérelmet, sőt az arra fektetett házasság felbontása iránti keresetet is akként értelmezte és értelmezi most is, hogy mindazok a házasság felbontását eredményezhető okt>k, amelyek a visszahívási kérvénynek, vagy felbontás iránti keresetnek beadásáig a kérvényező vagy a keresetet indító házastárs előtt ismeretesek voltak, lemondás útján megszűntek. Vagyis a gyakorlat a házassági életközösség helyreállítása iránti kérelmet a családjogi rendelkezés hatályával látja el. (406—408. EH., 726., 728. EH.) De a HT. 77. §-ának az előbbiekben jellemzett tökéletesen helytelen értelmezése más eredménnyel is járt. Nevezetesen azzal, hogy a bírói gyakorlat a fakultatív felbontási okokat is rendkívül aprólékosan és szigorúan vizsgálja és a felek kollúziójától tartván, a házasság felbontása iránti pereknek nagy többségében a keresetet elutasítja. A bírói gyakorlat itt ugyan bizonyos mértékben a HT. szavaival ellentétbe jut. De alig jut ellentétbe a HT. szellemével. A formai ellentét abban áll, hogy noha a HT. 811. §-a a házasság bontó okainak a kompenzációját nem is tartja alkalmasnak arra, hogy a házasság felbontása iránti kereset elutasíttassék, a gyakorlat adott esetben a házastársak életviszonyainak mérlegelése útján, vagyis kerülő úton mégiscsak ahhoz az eredményhez jut, hogy tekintettel a házastársak helyzetére, nem forog fenn oly tényállás, amely a házassági életközösség elviselhetetlenségét eredményezte. Az idevágó bírói határozatok némelyike talán nem túlságosan meggyőző. De a bírói gyakorlatnak az az iránya, amely a családi kötelék etikai alapját nem engedi lazítani, mégiscsak azt a nézetet keltheti, hogy ez a törekvés a HT. szellemének mindenképen megfelel. 10. A HT. 46. és 67. §-ai azt rendelik, hogy érvénytelen házasság annak megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után olyannak tekintendő, mintha soha meg se köttetett volna. Á HT. e rendelkezéseivel nyilt ellentétben azonban a bírói gyakorlat a HT. életbelépése után is érvényt szerzett Werbőczy ama régi tételének, hogy a putatív házasságból származó gyermekek ugyanabba a vaövoni helyzetbe jutnak, mint a törvénves gvermekek. (Werbőczy: Tripartitum, I. 106., továbbá 214. EH.) Ugvanez áll a hitvestárs vagvonjogi és örökjogi helyzetére. (736. EH.) A házasság örökiogi hatásai természetesen csak akkor válnak gyakorlatiakká, ha a házasság és a házastársi életközösség az egyik házasfél haláláig tartott. 11. A családi kötelék vagyonjogi hatásai: a hitvestárs tartási kötelessége, a törvényen alapuló közszerzemény, az