Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - A bírói gyakorlat jelentősége a magyar magánjogban

321 DK. ALMÁSI ANTAL törvényes örökjogot csupán a törvényes gyermekeknek biztosította. A bírói gyakorlat ezt a kissé merev jogtételt előbb oda tágította, hogy anyja után a törvénytelen gyermek is örököl, ha törvényes leszármazó nem maradt. A m. kir. Kúria 79. TÜH-a az Országbírói Értekezlet 9. §-át oda értelmezte, hogy az anya utáni törvényes öröklési jog annak törvénytelen gyermekét abban az esetben is megilleti, ha az. anya után törvényes gyermek is maradt. A 468. EH. még egy lépéssel tovább ment és a törvénytelen gyermeknek az anyai családban a törvényes gyermekkel egyenlő helyet biztosított, ami az anyai felmenők és oldalrokonok utáni törvényes öröklést jelentette. A törvénytelen gyermekek törvényes örök jogának sokszoros és lépcsőzetes fokozása következtében már most kérdésessé vált, vájjon e törvényes örökjog léte és terjedelme az örökség háramlásának, vagy pedig a bírói eldöntés idejének bírói gyakorlata szerint bírálandó el? Az 564. EH. pedig ezt a kétséget akkép oszlatta el, hogy a bírói eldöntés gyakorlata az irányadó. Vagyis ez az elvi határozat a viszszahatás álláspontjára helyezkedett. Más példákat is hozhatnék. De az eddigiek is talán már elegendők annak megállapítására, hogy a m. kir. Kúria azt a kérdést, vájjon a jogegységi és teljesülési határozatok új jogszabályokat vagy pedig valamely régi jogszabály authentikus értelmezését tartalmazzák-e, a tudománynak engedi át. De a m. kir. Kúria a törvény által részére megvont korlátokon belül mégis oda akar hatni, hogy a magyar szokásjog nyugodtan, céltudatosan, a jóhiszemű forgalom kellékeinek megfelelően és nemzeti irányban fejlődhessék. Mennyiben kínálkozott erre alkalom? Miképen használta fel a m. kir. Kúria a részére törvényileg biztosított lehetőséget, mi az iránya és hová vezet a magyar bírói gyakorlat fejlődése? Az ezekre adandó válasz talán arról is felvilágosít, miképen nézi a magyar bírói gyakorlat a magyar polgári törvénykönyv tervezetetét, vájjon az a magyar polgári törvénykönyv tervezetének törvénnyé válását elősegíti-e és mennyiben? II. li. A magyar magánjog újkorának hajnalhasadása azt igen nehéz, majdnem lehetetlen feladat elé állította. Az 1848:XV. tc. a kormányt arra utasította volt, hogy az ősiség teljes és tökéletes eltörlése alapján a polgári törvénvkönyvet kidolgozza és annak javaslatát már a legköze lebbi országgyűlés elé terjessze.