Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Büntetőkönyvünk reviziója

316 DR. AUER GYÖRGY sok, mihelyt a kényszerített tétlenség alól a kodifikátorok felszabadultak. Végeredményben pedig nem volt kormány Németországban, amelynek programjában az új büntetőtörvénykönyv megalkotása nem szerepelt volna. Átvette ézr a programot a jelenlegi nemz. szoc. kormány is és hivatalos büntetőjogi bizottság a jelentését terjedelmes kötetekben már közzé is tette. E kötetek tartalmazzák a javasolt törvényszöveget és annak indokolását. Kiindulópontul az 1927. évi törvénytervezet szolgált. A birodalmi igazságügyminiszter által közzétett jelentés alapján folynak jelenleg is a tanácskozások, amelyekről a jogászközönség állandóan tájékozást nyer. Utalnunk kell arra, hogy a német kormány a mi kodiHkátorainkkal is azonos álláspontot foglal el abban az irányban, hogy a legsürgősebb kérdéseknek novelláris úton való rendezése a teljes revíziót feleslegessé egyáltalán nem teszi, sőt épen előkészítője az utóbbinak.' Csaknem 20 esztendeje folynak a svájci büntetőtörvénykönyv előkészítő munkálatai is. Az előkészítés hosszú idejét eléggé indokolja az, hogy időközben megalkották és életbeléptették itt a polgári törvénykönyvet, amely az illetékesek minden idejét és figyelmét hosszabb időre lekötötte. De itt sem akadt el a revízió munkája, noha egyes intézményeket (feltételes elítélés, fiatalkorúak törvénye) a kantonok partikuláris törvényekkel valósították meg. A Stooss Károly által készített tervezetet ismét elővették, Hafter és Zürcher tanárok közreműködésével átdolgozták és 1916-ban megjelent egy újabb tervezet,6 amelynek sarkalatos pontjai részben a hivatalos büntetőjogi bizottságban, részben a tudomány képviselői által tartott értekezleteken állandó megvitatásban és bírálatban részesülnek. E törvény megalkotása is tehát belátható időn belül várható. Németországgal párhuzamban folytak az új büntetőtörvény előkészítő munkálatai Ausztriában. E munkálatok eredményeként tette közzé a kormány 1927. évben indokolással is ellátott javaslatát.7 Midőn bevezetőül az új törvény szükségességét is indokolja a kormány, reámutat arra, hogy „tiefere Einsicht in die Ursachen des Verbrechens und seine soziale Bedingtheit, verfeinertes ethisches Empfinden und die Erkenntnis, dass die bisher angewendenten Metódén zu einer wirksamen Bekámpfung des Verbrechens nicht ausreichen, háben zu der Forderung geführt, zum mindesten neben der Abschreckung und der Vergeltung noch andere Strafzwecke anzuerkennen". Különös figyelmet kell fordítani a bűnösség kérdésén kívül eső, a tettes személyi tJulaj5 Gürtner: Bericht über die Arbeit der amtlichen Strafrechts Komis sión Berlin. Vahlen. (i Scliweiz. Strafgesetzbuch Vorentwurt 1910. Veller. Luzern. 7 Der österr. Strafgesetzentewurf V. J. 1927. Wien. Manz.