Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Schultheisz Emil: A katonai büntetötörvénykönyv magyarázata II. kötet I. füzet: Függelemsértés [könyvismertetés]

SZEMLE 311 A budapesti kir. Törvényszék elnökévé, dr. Lukáts Jenő elnök nyugalomba vonulván, dr. Petöcz Gyula, ezen törvényszék eddigi másodelnöke neveztetett ki. Uj másodelnök dr. Moldoványi István a központi kir. Járásbíróság elnökhelyettese lett. E két tekintélyes egyéniség ismert kvalitásai fogják ezentúl e nagykiterjedésű bírói szervezet ügymenetét és jogszolgáltatási tevékenységét irányítani. * • * Átrendezték a budapesti kir. törvényszék helyi beosztását: számos bírót és irodát áttelepítettek az Alkotmány utcai épületből a központi járásbíróságiba, és ennek épületéből büntetőosztályokat áttettek az Alkotmány utcai épületbe. Hogy az áttelepítések ideje körül sok zavar volt, hogy hiányoztak a feliratos tájékoztatások a jogkereső közönség számára, azt ma már nem panaszoljuk Amit azonban sajnálkozva láttunk, az az, hogy csak félmunka teremtődött, nem pedig radikális, gyakorlati megoldás. Maradtak továbbra is büntető jellegű osztályok a központi járásbíróság épületében, továbbá ma íáncs kellő áttekinthetőség a bpesti kir. törvényszék beosztásában, olyanynvira, hogy még csak a fellebbezési tanácsokat se hozták egyazon épületbe, — még ma is van egy-két ilyen a törvényszéki épületben. Épp ez az egy-két fellebbezési tanács nem fért volna el a rengeteg járásbírósági épületben? Hogy legalább azt a sablont jegyezhetnék meg maguknak a jogkeresők, hogy a fellebbezési tanácsok a központi járásbíróság épületében vannak. Az alapgondolat helyes: a büntető bíráskodást egy épületbe hozni. De akkor miért nem oldják meg ezt a kérdést maradéktalanul? Még abban sem kellett volna habozni, hogy a bpesti ítélőtábla büntető tanácsait is átvigyék az egységes helyre. Hiszen a táblai büntető eljárás is igényli a vádlott személyes jelenlétét. Ha táblai polgári osztályok ülésezhettek eddig és ülésezhetnek ezentúl is az országháztéri épületen kívül, miért nem ülésezhetnének a tábla büntető büntető osztályok a törvényszéki épületben? Legalább akkor a kívül székelő polgári osztályok átmehetnének az országháztéribe. Meg vagyunk győződve, hogy ha a nem strikte igazságszolgáltatási intézmények kivitetnének a törvényszéki és központi járásbírósági épületekből, az egységes elhelyezés kérdései megfelelően megoldhatók volnának, — legfeljebb csekély átalakítások válnának szükségessé. Valahogy minden mai megkülönböztetést félre kellene tenni, és azt mondani: itt van három óriási épület: a közp. járásbíróságnak, a törvényszéknek épülete és a budai épület: osztassanak fel ezek közölt valamely egységes módon az elhelyezések áttekinthetően, gyakorlatiasan. Az a kis távolság, mely a budai bírósági épület és a pesti épületek között van, nem képezhet akadályt, — különösen akkor, mikor az eddigi pesti lakosoknak, köztük a bíráknak is, nagyrésze a budai oldalon lakik. Reméljük, hogy a Budapesten székelő bíróságok megújult vezetőségei együttes törekvéssel megtalálják a helyes megoldást. * Dr. Bálás P. Elemér kir. kúriai bíró, a Magyar Tudományos Akadémia TI. osztályában mint vendég az okozatosság büntetőjogi problematikájáról tartott előadást. Ismertette a kérdés mai állását és az eszmetörténeti előzményeket, amelyek a probléma belső dialektikájának megfelelően annak a felismerésére vezettek, hogy az okozatosság jogi elméletei voltaképen nem okozatossági kérdést tárgyalnak s az ú. n. adekvát okozatosság elmélete csak átmenet az objektív beszámítás tanához. Az objektív beszámítás elméletének próbaköve a mulasztással elkövetett bűncselekményekre való alkalmazása, melyeknek kellő megmagyarázására azonban az előadó szerint az objektív beszámítás tana egymagában nem elegendő, hanem ezenfelül fel kell tárni a nem valódi mulasztás tényálladékának alanyi vonatkozásában rejlő sajátosságot, amely egy absztrakcióban: a társadalmi funkcióban található meg. Arra is rámutatott az előadó, hogy az objektív beszámítás tana csak a kérdés egyik oldalát világította meg eddig, azt t. i., hogy az okozatosság eddigi jogi elméletei nem okozatossági, hanem jogi elméletek. Ugyanilyen fontosságú azonban a probléma másik oldala, hogy t. i. az okozatosság nem