Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Schultheisz Emil: A katonai büntetötörvénykönyv magyarázata II. kötet I. füzet: Függelemsértés [könyvismertetés]

310 SZEMLE nem bírtak tudomással. A gazdag, deáknyelvü adalékokat a szerző élvezetes, áttekinthető formában bocsátja az olvasó rendelkezésére és tárgyának ismertetésénél igen nagy lelkiismeretességgel dolgozta föl az egykorú törvényes intézkedéseknek, mondhatni, teljes anyagát. A szakavatott olvasó csak gyönyörűséggel fogja lapozgatni a könyvet, mely — menten minden tudósi vaskalaposságtól — akárhányszor a kor kulturális fölfogását is élénk színekkel festette meg. X Y Z. * Dr. Rudolf Lóránt müvéről (A váltóadós védekezése. Justitia gyakorlati jogi könyvtár. 1. szám.) dr. Pethő Tibor kir. törvényszéki bíró lapunk legutóbbi számában kimerítő ismertetést közölt. Dr. Rudolf Lóránt ezen művével megkapta az Alexander von Humboldt-ösztöndíjat, amellyel az 1935—1936. semestert Berlinben tölti a német jog tanulmányozásával. Viczián István: „A Quadripartitum eltérései a Tripartitumtól a nemesi magánjogban." (Az Illés-Szeminárium kiadványai, 2. szám.) Budapest (1935) 107 oldal. A mű a Quadripartitumnak a Nemzeti Múzeumban őrzött interpolálatlan kéziratát alapul véve összeveti a Quadripartitumnak a nemesi magánjogra vonatkozó tételeit a Tripartitum idevágó pontjaival, hogy azután az eltéréseket a két munka címeinek sorrendjében — 139 pontban összefoglalva — lépésről-lépésre kimutassa. Csak a jogszabálybeli eltérésekkel foglalkozik, a nyelvtani vagy magyarázó jellegű hozzátoldások tárgyalását, valamint a vonatkozó irodalom ismertetését mellőzi, ezzel művét könnyen áttekinthető rendszerével és szabatos nyelvezetével a kutatók praktikus használatára kitűnően alkalmassá teszi. Végső konklúziója ugyan kívánatossá tette volna a kérdés irodalmának beható vizsgálatát is, mert hiszen az régi s ma már köztudattá vált jogászi és történészi előítélet megszünetésére hivatott. Szerzőnk ugyanis összehasonlításait a következő határozott megállapítással zárja be: „A Quadripartitumot a Tripartitum átdolgozásában semmiféle célzatosság nem vezette. A Tripartitum alaptételeit kivétel nélkül mind érvényben hagyja, csak a részletkérdésekben csiszol, majdnem minden helyen határozottan fejlődés tanújelét adja és nagyszámú részletekbe bocsátkozó szabályt told hozzá." — Ez az eredmény a kiadványt, amely több év lelkiismeretes kutatómunkájának gyümölcse, jogirodalmunk nyereségévé avatja. Somogyi Ferenc dr. SZEMLE Dr Alföldy Dezsőt, a m. kir. Kúria bíráját Magyarország kormányzója a budapesti kir. ítélőtábla másodelnökévé nevezte ki. A Kúria I. tanácsiból vonul át az új másodelnök az ítélőtábla vezetőségébe. E tanács újabb öiökjogi gyakorlatának kifejlesztésében jelentékeny része volt. Emellett ál landó előadója volt e tanács speciális ügykörének, a szerzői jogi ügyeknek. Hogy újabb szerzői jogi igazságszolgáltatásunk állandóan követni tudta azt a váratlan, rohamos fejlődést, mely kialakította az irodalom és művészet oly érdekes új megnyilatkozási és közlési módjait, és hogy a szerzőijogunk bírói gyakorlatát a szerzőijog világának érdekeltjei minden oldalon oly megnyugvással és elismeréssel fogadták, ebben elmulhatlan érdeme volt a Kúria I. tanácsa széles látókörű, a hazai és nemzetközi jogot egyaránt átfogó előadójának Szerzői jogi tudásának és tapasztalatainak értékes leszűrő dések ént kerül most ősszel könyvalakban a magyar jogászközönség kezébe szerzőijogunk az az összefoglalása, mely lapunk legközelebbi számában befejeződik. Dr. Alföldy Dezső a kir. Kúria számos polgári teljesülési dontvényének előadója is volt. *