Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Az árrontás elleni küzdelem és a kényszerkartel

AZ ÁRRONTÁS ELLENI KÜZDELEM 297 A törvények és javaslatok szigorú feltételekhez kötik a kényszerkartelek elrendelését. Az első feltétel, hogy a kényszerkartel általános közgazdasági érdekből szükségesnek mutatkozzék. A közérdek mellett fontos azonban, hogy a kartel megalakítása a szakmabeliek többségének szabad elhatározáson alapuló akaratával találkozzék. — Az olasz törvény szerint kell, hogy a kényszerkartel alakítását az érdekeltek 70%-a kívánja. — A belga törvény számarányt nem állít fel, ellenben megkívánja, hogy a kiterjeszteni kívánt kötelezettséget a szakmabeliek kétségtelen többsége önként vállalta légyen. A fent körülírt többségek kívánsága azonban csak feltétel, mely magában véve nem elég, hanem a kényszerkartel megalakításához mindenütt a legfelsőbb kormányhatóság külön rendelkezése is szükséges. Az egyes törvények és javaslatok egyebekben nagyon eltérő előzetes eljárási módokhoz kötik a kényszerkartelek elrendelését. Általában megkívántatik, hogy a kényszerkartelt kívánó vállalatok alaposan kidolgozott memorandumban forduljanak a kormányhoz, amely memorandumban a szakma helyzetét feltárják és mindazon mozzanatokat megindokolják, melyek a kényszerkartel megalakítását ajánlatossá teszik. — A német törvény végrehajtási rendelete még azt is megkívánja, hogy a javaslat előterjesztői tárják fel azon fáradozásaikat, amelyeket a szabad kartel megalakítása éredekében kifejtettek, valamint az okokat, hogy ezen fáradozásaik miért nem vezettek eredményre. — Az ily módon előterjesztett javaslatot azután megfelelő módon publikáják és az ellenpártnak módot nyújtanak arra, hogy ellenérveit kifejthesse. Rendkívül érdekesek a belga törvény vonatkozó rendelkezései, amelyek döntőbíróság elé terjesztik az érdekeltség -és ellenérdekeltség vitáját, bár a végső döntés itt is a kormány kezében van. A kényszerkartel-törvény és javaslatok tartalmazzák még azt a végtelenül fontos rendelkezést is, hogy amennyiben ezt a termelés viszonyai szükségessé teszik, úgy a kormány újabb vállalatok alakulását, vagy a meglévők kibővítését külön kormámjhatósági engedélytől teheti függővé. Tudjuk, hogy. a túlnépes szakmáknak hazánkban is ez a legfőbb kívánságuk és hogy a kereskedelmi kormányt állandóan hasonló javaslatokkal ostromolják. A kereskedelmi kormány azonban megfelelő speciális törvényes rendelkezés niányában az iparszabadság ily radikális korlátozására, saját felelősségére nem hajlandó, holott hazai viszonyaink mellett új vállalatok engedélyhez kötése, a munkaidő korlátozása és minimális munkabérek kötelező szabályozása nélkül a helyzet szanálása alig képzelhető. Jóllehet a kényszerkarteltörvények által megalakított kartelek, mint magántársulatok alakulnak, természetes, hogy az állam azok ügyvitelébe megfelelő befolyást biztosít magának. így az olasz törvény szerint a kormány a kartelszerződés eredeti rendelkezésein változtathat, — a megalakítandó kényszerkartel minden lényeges határozata pedig a minisztériumnak bemutatandó. A minisztérium utasításokat adhat a kartelnek, s amennyiben az ily utasítások nem teljesíttetnek, a kartelvezetőséget elmozdíthatja .és más vezetőséggel helyettesítheti. Joga van a kormánynak a vezetőségbe valamely kormányközeget bedelegálni. A kényszerkartelek kivételes és ideiglenes termeszeiéből folyik az a további rendelkezés, hogy a kormány a kényszerkartelt rendelettel feloszlathatja, ha annak fenntartása már nem felel meg a közérdeknek Ellenben a belga törvényben az állami ellenőrzés fokozására vonatkozó rendelkezést nem találunk, inert itt a kormány csupán egyes karlelrendelkezések hatályát terjeszti ki a kívülállókra, amit bizonyára csak akkor tesz meg, ha a kiterjeszteni kívánt rendelkezés a közérdeknek mindenben megfelel Az eddig megalkotott kényszerkarteltörvények a gyakorlatban még kevéssé juthattak alkalmazásra, hiszen nagyon újak még. Mégis figyelemreméltó, hogv a M'issolini-féle kényszerkarteltörvény, — amely pedig a legrégibb valamennyi között,—agyakorlatban eddig alkalmazást egyáltalán nem nyert. Annál sűrűbben él a kényszerkarteltörvényben adott felhatalmazással