Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Néhány rapszódikus megjegyzés az ügyvédi törvénytervezetre

286 DR. KARTAL IGNÁC mondatszerkesztés és a mondatfűzés mikéntjét, — és jelenti tágabb értelemben az érdemi módját, tempóját és gesztusát a kérdések szabályozásának. Az előbbi értelemben vett stílus szempontjából a törvénytervezet általában véve helyes alkotás. Elmélyedő hibakutatás mellett is csak a következő 2 nagyobb és 2 kisebb stiláris hibát találtam. A két nagyobb stiláris hiba: 1. A 25. §. abban a példálódzó felsorolásban, mely a kamarai elnök hatáskörébe tartozó teendőkre vonatkozik, egyebek közt azt tartalmazza, hogy az elnök hatáskörébe tartozik: „a békés úton kiegyenlítés megkísérlése a kamara tagjai között, továbbá ügyvéd, ügyvédhelyettes és ügyvédjelölt között az ügyellátásból felmerülő egyenetlenségnek az érdekeltek megidézése és meghallgatása után, esetleg a kamara egy vagy több olyan tagjának a bevonásával, akinek közreműködésétől jó eredmény várható." Ez a mondat szerkezetileg nehézkes, sőt nehéz. Azt a gyanút vonja magára, hogy nyomdahiba, vagy tördelési hiba van jelen. 2. A 39. §. 1. bekezdésének 1. mondata 36 (harminchat) sorból áll. — Ezen változatni kell! A 2 kisebb stiláris hiba: 1. A 35. §. azt mondja, hogy az ügyvédi kamara feladata: állásfoglalás és javaslattétel az igazságügyminiszter felhívására vagy a nélkül az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdésekben. A dőlt betűvel — csak e helyütt — kiemelt rész törlendő lenne. Iskolai példája a pleonasmusnak. 2. A 92. § azt mondja, hogy az ügyvéd, aki a képviseletet felmondotta, köteles ügyfelét még 15 napig képviselni, de ezen idő alatt kiadással járó jogcselekményeket csak az esetben köteles teljesíteni, ha az ügyfél ,,a felmerült kiadásokat előzetesen megtéríti". Ez természetesen lapsus calami. Már felmerült kiadásokat nem lehet előzetesen megtéríteni. Valószínűleg a tervezet az addig felmerült és előrelátható újabb kiadást akarja mondani. * Áttérek az érdemi értelemben vett stiláris hibákra. Ilyen nagyon sok van. A taxativ felsorolás túlnőne jelen cikk keretein. Csak exemplificatio lehetséges: A tervezet számos helyen kötelességévé teszi a kamarának is, az országos bizottságnak is, hogy az igazságügyi javaslataikat és jelentéseiket és sok mindenféle határozatukat, hol jóváhagyási célból, hol meg célmegjelölés nélkül fölterjesszék az igazságügyminiszterhez, — de egyetlen egy helyen sem teszi kötelességévé az Igazságügy miniszternek^