Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Megjegyzések a devalorizáció kérdéséhez

280 MEGJEGYZÉSEK A DEVALORIZÁCIÓ KÉRDÉSÉHEZ Irta: Dr. SCHWARTZ TIBOR kir. ítélőtáblai bíró A gyakorlati jogélet terén még ezídőszerint is homloktérben állanak azok a kérdések, melyek kapcsolatosak azzal, hogy a gazdasági válság szülte nehézségek a jogszolgáltatás terén vehetők-e és ha igen milyen mértékben tekintetbe. Azt hiszem, hogy atekintetben nem lehet vita, hogy a jogot szolgáltató közegek sem nézhetik csukott szemmel a gazdasági élet jelentős változásait és hullámzásait, akkor, midőn a konkrét ügynek ezekre való tekintet nélküli eldöntése ép a változott gazdasági viszonyokra való tekintettel a felek egyikét a kötelezetségek teljesítésével, gazdasági létalapjában támadná meg. Természetesen az átmeneti jelentőségű, inkább konjunktúrális jellegű és spekulatív okokra visszavezethető gazdasági fluktuációk itt nem jöhetnek tekintetbe. A magánjogi javaslat 1084. §-a, melynek rendelkezéseit a bírói gyakorlat a maga teljes egészében átvette, úgy rendelkezik, hogy: „az adósnak úgy kell kötelezettségét teljesíteni, amely azt, tekintettel az élet körülményeire és az élet felfogására a méltányosság megköveteli'. Ugyancsak a javaslat 995. §-ának második bekezdése kimondja, hogy: „kétség esetében azt kell a felek akaratának tartani, mi tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására a méltányosságnak leginkább megfelel". A sokat idézett, vitatott és megbeszélt 1150. §. pedig a gazdasági lehetetlenülés tényálladéki elemeinek fennforgása esetében megadja a lehetőséget, hogy a bíróság a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően módosíthatja vagy az egyik felet — esetleg a kár méltányos megosztásával is — elállásra jogosíthatja fel. A most felsorolt jogszabályok tehát feltétlenül megadják az elvi lehetőségét annak, hogy a bíróságok a kötelezettségek megállapításánál a gazdasági vagy pénzügyi viszonyoknak az egyik vagy másik felet a normális kockázatot meghaladó módon érintő, illetve sújtó következményei alól esetleg megóvja és mentesítse. Vitathatatlan, hogy a fent idézett rendelkezése a javaslat 1150. §-ának bizonyos mértékben ügyletmódosító lehetőséget is biztosít a bíróság részére. Vannak többen, így pl. dr. György Ernő is,1 kik a fenti bírói intervencionizmustól a jogélet biztonságát féltik. 1 Válságjog kialakulása. 61 oldal.