Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [6. r.]

210 DR. ALFÖLDY DEZSŐ kell megszereznie, mert különben a szerző őt a 61. § alapján, a megrendelő pedig a 65. § második bekezdése alapján vonhatja felelősségre. A megrendelő pedig jogosítva van a művet a szerző hozzájárulása nélkül is többszörösíteni, de csak nem üzletszerű célra, így pl. családja körében való osztogatás céljából, - de nincs jogosítva a többszörösítés útján ekkép előállított példányokat közzétenni, forgalombahelyezni. Kimondta a kir. Kúria P. I. 1387/1932. sz. alatt hozott ítéletében, hogy a 64. §-ban említett arcképek és szoborképmások alatt csak emberi arc- és szoborképmásokat lehet érteni, mert ez a szakasz a megrendelő személyiségi jogainak a védelmére szolgál. Csak az ily képmások megrendelőit illetik ÓZ e §-ban biztosított jogok. Előszokott fordulni az az eset hogy a megrendelő nem azonos az ábrázolt személlyel. Arról azonban a törvényünk nem szól, hogy az arckép vagy szoborképmás közzétételéhez az ábrázolt egyén beleegyezése is megkívántatik-e, noha nyilvánvaló, hogy az ábrázolt egyén van hivatva az ő személyiségi jogaiból folyóan elsősorban határozni afelett, hogy az arcképe, illetve szoborképmása közöltessék-e, s a közlés hol, miként, mily beállításban történjék. Kell tehát, hogy amennyiben az ábrázolt egyén szóban levő személyiségi joga sérelmet szenved, az megfelelő módon orvosoltassék. Idevonatkozóan a kir. Kúriának elvi állásfoglalását a P. I. 3647/1928. szám alatt hozott ítélete tünteti fel, amelv ben a kir. Kúria álláspontját a következőkben fejti ki. „A Szjt. 64. §-ának az a rendelkezése, amely szerint valamelv arckép és szoborképmás többszörösítéséhez, közzétételéhez, forgalombahelyezéséhez és üzletszerű bemutatásához a megrendelő beleegyezése szükséges, az egyén személyiségi jogainak védelmét célozza. Ha a törvény a 65. §-ának második bekezdése szerint már magának a megrendelő jogának sérelmét a kártérítésen felül büntetéssel is kívánta megtorolni, annáí inkább állhatott a törvényhozó szándékában az, hogy az ábrázolt egyén a személyiségi jogának sérelme miatt a kártérítésen felül (büntető úton is elégtételt nyerjen. Hogy a Szjt. 64. §-a s a 65. § második bekezdése csak a megrendelőt említi s nem egyúttal az ábrázolt személyt is, ennek oka nyilván az, hogy a megrendelő rendszerint azonos az ábrázolt személlyel.'"4 4 Ennek a törvénymagyarázatnak helyességét támogatja a (>4. §-ho7 fűzött miniszteri indokolás is, amelyből kitetszően ez a törvényes rendelkezés a megrendelő személyiségi jogának védelméi célozza.