Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 5-6. szám
191) DR. RUHMANN KMIL A m. kir. Kúria elnöki állásának elfoglalása alkalmával mondott beszédében a bírói hivatásnak olyan hitvallását nyújtja, aminőnek megtételéhez csak e hivatás fenségében hívő lélek képes. Juhász Andornak az ideális bíróról tett kijelentései mindenkivel megértetik azt, hogy egyetlen hivatalnoki működés sem kívánja az egyéniségnek olyan teljes érvényesülését, mint a bíró működése. A bírónak minden ítéletében az ő egész lelki és szellemi habitusa lép elénk: tudása, látóköre, jelleme, bátor akarata és mindenekfölött a lelkiismerete, amely sugalmazója, teremtője és ellenőre minden ítéletének és amely nem engedi, hogy a bíró ítéletének tartalmá val és következményeivel szemben közömbös maradjon. A törvényhozó képe színesebb, érdeklődése szétágazóbb. Ez a szerepe már része a politikai közéletnek is s így a nyilvánosság előtt is sokkal ismertebb, semhogy a törványhozás felsőházában tartott beszédeivel kellene bizonyítanom, hogy Juhász Andor itt is az elsők közt jeleskedik. Ezekben a beszédekben azok természeténél fogva egy-egy konkrét tárggyal foglalkozik — és pedig mindig objektíven és nemes mértéktartással — s megjegyzései és figyelmeztetései is csupán a szőnyegen levő problémára vonatkoznak. De állít fel olyan általános érvényű maximákat is, amelyeket minden törvényhozónak meg kell szívlelnie. Ilyen elvként jelenti ki, hogy „nem szükséges, hogy az újonnan keletkező életformák nyomban felbukkanásuk után keskeny legális csatornákba szoríttassanak, hanem meg lehetne várni, míg az élet árja természetes medret váj új alakulatai számára". „A szakadatlan, mondhatni l'art pour Tart való törvénygyártás az oka annak, hogy ma már senki sem ismeri ki magát a tételes jogszabályok óriási tömkelegében. A sok törvény egyébként sem fokozza, hanem csökkenti a törvény t iszteletet." „Szakítani kellene végre a jog mindenhatóságába vetett hittel, vagyis azzal a felfogással, hogy törvényszakaszokkal a társadalmi és gazdasági élet minden baján segíteni lehet." Ezek a figyelmeztetései visszhangra találtak az igazságügyi kormány programjában, amely azt a kijelentést tartalmazza, hogy a kormány a jövőben nem fog mindenáron új jogszabályok alkotására törekedni. Természetes, hogy a jogpolitikusnak is vannak mondanivalói. Juhász Andor hivatali működésének java részét a bírói szervezet legkiemelkedőbb őrhelyein töltötte és innen figyelte jogintézményeink funkcionálását. Pontosan