Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A magánjogi törvénykönyv javaslatának 2064. par.-áról

A M.I. TÖRVÉNYKÖNYV 2064. §-ÁRÓL 187 p. o., hogy a bátyja testvéri szeretetből azért utasította vissza az örökséget, hogy azt nővérének juttassa; de ha ez még az örökség megszerzése elöli halt el, akkor méltánytalan volna, hogy bátyja a nővér halála után mint legközelebbi törvényes örökös az újra megnyílt törvényes örökséget el ne fogadhassa, vagyis hogy a visszautasítás visszavonható ne legyen. Az 18-17 és 2064 §§-ok második bekezdésénél azonban megfeledkezett a magyar kodifikátor, épúgy mint a német (BGB. 1928 §. 1. bek.), Szilágyi Dezsőnek azon jelszaváról, hogy a törvények oly módon szerkcsztendők, hogy az emberi ravaszsággal párhuzamosan haladjanak. Például szolgáljon következő esel. Egy nagybátya közvetlenül halála előtt végrendeletében unokaöccsét, ki államtudományi doktor volt, örökössé nevezte ki azon feltétel alatt, ha a jogtudományi doktorátust is megszerzi. Az unokaöccse a végrendeleti örökségei visszautasította. Megnyílt tehát a törvényes öröklés rendje és mivel az unokaöccse a legközlebbi törvényes örökös volt, — a most már neki jutott törvényes örökséget elfogadta. A végrendeleti örök ségnek visszautasítása tehát az örökhagyó akaratának meghiúsítását célozta és eredményezte, mert testamentum factum est destitutum. Ilyen agere in fraudem legis nem részesülhet oltalomban, mert az ellentétben állana az 1928 évi javaslat 2. §-ában szentesített azon elvvel, hogy a jogok gyakorlásában a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően kell eljárni. Ha tehát azt akarjuk, hogv a végrendelkező nagybátya akarata érvénvesüljön, akkor ki kell mondanunk azt, amit az osztrák polgári törvénykönyv 808 § ában statuál: ,,Wird jemand zum Érben eingesetzt, dem auch oh ne letzte Willens erklárung das Erbrechtganz cder zum Teile gebührt hátte; so isi er riicht befugt, sich auf die gesetzliche Erbfolge zu berufen und dadurch die Erklárung des letzten Willens zu vereiteln. Er muss die Erbschaft entweder aus dem letzten Willen antreten, oder ihr ganz enlsagen. Personen aber, denen ein Pflichlteil gebühret, können die Erbschaft mit Vorbehalt ihres Pflichtteiles ausschlagen." A 2064 §. második bek. tehát így volna szövegezendő: „Ha a végintézkedéssel kinevezett örökös ezt az örökséget visszautasítva törvényes örökössé lesz, a törvényes örökséget elfogadhatja ugyan, de ha a végrendeleti örökség visszautasítása csak a végrendelet egyéb intézkedéseinek meghiúsítását célozta, a törvényes örökössé lett visszautasító végrendeleti örökös a végrendel ke /.ő egyéb intézkedéseit is tejesíteni köteles, máskülönben a törvényes öröklésből netaláni köteles részének sérelme nélkül ki van zárva. A végrendelkező intézkedéseinek teljesítésére a bíróság az eset körülményeinek megfelelő határidőt adhat." A fent említett példában tehát a bíróság, ha az unokaöccs nagybátyja utáni végrendeleti örökségét visszauiasítja, de ugyanezen örökséget, mint legközelebbi törvényes örökös elfogadni akarja, a végrendelkező unokaöccsének megfelelő határidőt fog adni. hogy a jogtudománvi doktorátust megszerezhesse, mert máskükönben a törvényes öröklésből ki lesz zárva. Az 1847 és 2064 §§-ok harmadik bekezdésének megértéséhez tudnunk kell, hogy az 1913 évi javaslat 1771. §-ának 2. bekezdése la képviselőházi bizottsági szövegben 1776. §.) és az 1928. évi javaslat 1978 §-ának 2. bekezdése szerint (szintúgy a német BGB. 2289 §-a szerint) az örökösödési szerződés az örökhagyó korábbi végrendeletét csak annyiban szünteti meg, amennyiben a korábbi végrendelet intézkedései a szerződéssel részesített személy sérelmére vannak. Ellenkező esetben, melyet az 1847 és 2064 §§-ok harmadik bekezdése szem előtt tart, az örökösödési szerződés nem szünteti meg a korábbi végrendeletet és ily esetben az örökös tetszésére van bízva az 1847 és 2064 §§-ok bekezdése szerint, hogv melv alapon akarja az örökséget elfogadni (szintúgy a német BGB 1948 2 bek. szerint). De ha későbbi örökösödési szerződés nem szünteti meg a korábbi végrendeletet, ha ez utóbbinak intézkedései az örökösödési szerződéssel részesített személy sérelmére nincsenek, akkor van értelme a végrendelet melleit az örökösödési