Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A közkövetelések elsőbbsége a végrehajtási eljárásban

A KÖZKÖVETELÉSEK ELSŐBBSÉGE a jelzálogos hitelező. A Kúria nagyan helyesen mondotta ki már majdnem ötven esztendővel ezelőtt, a 40. számú teljesülési döntvény indokolásában, hogy mivel a közjó fenntartásához minden állampolgár csak aránylagosan tartozik hozzájárulni, közérdekből senki jogát kártalanítás nélkül e lvenni nem lehet. Ezt már akkor sem új jogelvként mondotta ki, hanem az 1836. évig visszamenőleg mutatja ki régi törvényeinkben ennek az elvnek az uralmát. Régen meghaladott jogi állapotra térnénk tehát vissza, ha most a közérdek védelmére szolgáló rendelkezés terheit egyes magánszemélyekkel akarnók megfizettetni. Tehát minden szempont — a grammatikai törvénymagyarázat éppen úgy, mint a jogelvekig visszamenő logikai magyarázat — a Kúria régebbi határozatait igazolja és a legújabb állásfoglalás ellen szól. Talán nem kell feladnunk a reményt, hogy újabb esetben a Kúria az elő*bbi helyes álláspontra fog visszatérni. VI. Közhiteli szempontok. A törvényhozás a törvényes elsőbbség kérdésében szemmel láthatóan az állam és a helyi közületek érdekeinek és a közhiteli szempontoknak igazságos és a jogi elveknek is megfelelő összeegyeztetésére törekedik. Az ingatlanra való hitelezést nagyon megnehezíteni nem akarta, ezért elsőbbséget a jelzálogos hitelezőkkel szemben csak akkor adott, ha úgy találta, hogy az elsőbbségiben részesülő követelés vagy nem a jelzálogos terhek elől "veszi el a fedezetet vagy pedig ezek elől veszi ugyan el, de a teher létezésével és összegével a jelzálogos hitelező nagyjában előre számolhat. Az első szempont figyelembevételével megadta az elsőbbséget az olyan közköveteléseknek és a közkövetelésekhez hasonló egyéb olyan követeléseknek (szőlőfelújítási kölcsön, vízszabályozási járulék, stb.), amelyek igénybevételének az ingatlan értékemelkedésében meg van a fedezete. A törvényhozó úgy gondolkozott, hogy ezzel nem a jelzálogos hitelezőtől veszi el az értéket az elsőbbségben részesülő hitelezők javára, hanem a termelt értéktöbbletet adja elsőbbségi joggal azoknak a hitelezőknek, akik az értékemelkedést lehetővé tették. Világos kifejezésre jut ez a gondolat az 191i2:LIII. tc. 35. §-ának indokolásában, amely az ingatlant közvetlenül terhelő községi adó elsőbbségének indokául a következőket mondja: „Az elsőbbségi jelleg biztosítását indokoltnak tartom továbbra azért is, mert a fentebb részletezett községi (városi) adó a kivetésük alapját képező ingatlanok értékének emelésére szolgálván, az értékemelkedésben kétségkívül többszörösen meg van az a fedezet, amely az elsőbbség engedélyezését a többi hitelezők sérelme nélkül teszi lehetővé." — A második szempont alapulvételével elsőbbséget adott más olyan köztartozásoknak is, amelyek az ingatlan értékéhez simultak, ideértve az ingatlan ho-