Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A közkövetelések elsőbbsége a végrehajtási eljárásban

A KÖZKÖVETELÉSEK ELSŐBBSÉGE a jelzálogos hitelező. A Kúria nagyan helyesen mondotta ki már majdnem ötven esztendővel ezelőtt, a 40. számú telje­sülési döntvény indokolásában, hogy mivel a közjó fenntar­tásához minden állampolgár csak aránylagosan tartozik hozzájárulni, közérdekből senki jogát kártalanítás nélkül e lvenni nem lehet. Ezt már akkor sem új jogelvként mon­dotta ki, hanem az 1836. évig visszamenőleg mutatja ki régi törvényeinkben ennek az elvnek az uralmát. Régen megha­ladott jogi állapotra térnénk tehát vissza, ha most a közér­dek védelmére szolgáló rendelkezés terheit egyes magánsze­mélyekkel akarnók megfizettetni. Tehát minden szempont — a grammatikai törvényma­gyarázat éppen úgy, mint a jogelvekig visszamenő logikai magyarázat — a Kúria régebbi határozatait igazolja és a leg­újabb állásfoglalás ellen szól. Talán nem kell feladnunk a re­ményt, hogy újabb esetben a Kúria az elő*bbi helyes állás­pontra fog visszatérni. VI. Közhiteli szempontok. A törvényhozás a törvényes elsőbbség kérdésében szemmel láthatóan az állam és a helyi közületek érdekeinek és a közhiteli szempontoknak igazsá­gos és a jogi elveknek is megfelelő összeegyeztetésére töre­kedik. Az ingatlanra való hitelezést nagyon megnehezíteni nem akarta, ezért elsőbbséget a jelzálogos hitelezőkkel szem­ben csak akkor adott, ha úgy találta, hogy az elsőbbségiben részesülő követelés vagy nem a jelzálogos terhek elől "veszi el a fedezetet vagy pedig ezek elől veszi ugyan el, de a teher létezésével és összegével a jelzálogos hitelező nagyjában előre számolhat. Az első szempont figyelembevételével meg­adta az elsőbbséget az olyan közköveteléseknek és a köz­követelésekhez hasonló egyéb olyan követeléseknek (sző­lőfelújítási kölcsön, vízszabályozási járulék, stb.), amelyek igénybevételének az ingatlan értékemelkedésében meg van a fedezete. A törvényhozó úgy gondolkozott, hogy ezzel nem a jelzálogos hitelezőtől veszi el az értéket az elsőbbségben részesülő hitelezők javára, hanem a termelt értéktöbbletet adja elsőbbségi joggal azoknak a hitelezőknek, akik az érték­emelkedést lehetővé tették. Világos kifejezésre jut ez a gon­dolat az 191i2:LIII. tc. 35. §-ának indokolásában, amely az ingatlant közvetlenül terhelő községi adó elsőbbségének in­dokául a következőket mondja: „Az elsőbbségi jelleg bizto­sítását indokoltnak tartom továbbra azért is, mert a fentebb részletezett községi (városi) adó a kivetésük alapját képező ingatlanok értékének emelésére szolgálván, az értékemelke­désben kétségkívül többszörösen meg van az a fedezet, amely az elsőbbség engedélyezését a többi hitelezők sérelme nélkül teszi lehetővé." — A második szempont alapulvéte­lével elsőbbséget adott más olyan köztartozásoknak is, ame­lyek az ingatlan értékéhez simultak, ideértve az ingatlan ho-

Next

/
Thumbnails
Contents