Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [4. r.]

A MAGYAR SZERZŐI JOG 117 az írói mű (szöveg) szerzőjének engedélye nélkül töibbszörösíti, forgalombahelyezi, akkor a Szjt. 5. i§-ában meghatározott bitorlást követi el. Az új Szjt. 48. §-ához fűzött miniszteri indokolás azt az álláspontot juttatja kifejezésre, hogy valamely írói mü felhasználása zenemű szövegéül az írói mű szerzőjének beleleegyezése hiányában a 6. § 10. pontja alá esik. Hogy mennyiben szükséges a szövegíró beleegyezése a zeenmű nyilvános előadásához, továbbá gramofonra felvételéhez, arról az 53. §-nál van szó. 47. §. A szerzői jog bitorlásának nem tekintendő: már megjelent zenemű egyes helyeinek hü idézése, továbbá már megjelent egyes kisebb zeneműveknek vagy zenemüvek egyes kisebb részeinek a eél által indokolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, amely többek müveiből kizárólag iskolai használatra szerkesztett, ha a forrás és a benne esetleg megjelölt szerző világosan meg van nevezve. E megnevezés elmulasztása esetében a 23. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szerzői jog bitorlásának nem tekintendő továbbá valamely megzenésített kisebb verses műnek vagy nagyobb verses mü egyes kisebb részeinek nyilvános zenei előadás alkalmára kizárólag a hallgatóság használatára műsorral kapcsolatban hangjegyek nélkül való többszörítése, közzététele és forgalombahelyezése. A 47. §. első bekezdése megfelel az írói művekre vonatkozóan a 9. §. 1. pontban kimondott rendelkezésnek. A különbség a 9. §. 1. pontjával szemben csak az, hogy amíg írói műveknél a törvény megengedi már megjelent egyes kise'bb írói műveknek vagy nagyobb művek egyes kisebb részeinek a cél által indokolt terjedelemben való felvételét egyházi célra szerkesztett gyűjteménybe is, addig a 47. §. első bekezdése ezt a zenei művek tekintetében tiltja. Ennek a tila lomnak oka az, hogy az egyházi használatra készült énekes gyűjteményes művek nagyon el vannak terjedve, így a szerzők jogos érdekeit jelentékenyen sértené, ha zeneműveknek ily gyűjteménybe való szabad felvétele megengedtetnék. A 47. §. 1. 'bekezdésében foglalt rendelkezés közelebbi megvilágítása tekintetében utalunk a 9. §. 1. pontjára vonatkozó magyarázatokra. A 47. §. 2. bekezdése több külföldi újabb törvényhozással egybehangzóan lehetővé teszi, hogy a hangverseny közönsége az előadott zenedarab szövegét olvasással kísérhesse, ami az előadás megértését elősegíti és élvezetét fokozza. A törvény a szövegírók érdekeinek megóvása céljá-