Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [4. r.]

110 DR. ALFÖLDY DEZSŐ mondatában a bizonyítás kötelezettségre vonatkozó rendelkezést megkerülhetné azzal, hogy egyszerűen magát szerzőként megnevezi. 30. §. A szerzői jog bitorlása miatt megindított ügyekben a bíróság a kárnak és a gazdagodásnak tényét és mennyiségét minden körülményinek, nem vagyoni kárnál különösen a felek vagyoni viszonyainak is figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg. A bíróság a bitorlás kérdésében nyertes fél kifejezett kívánatára elrendelheti, hogy az ítélet valamely belföldi időszaki lapban a vesztes fél költségén közzététessék. A 30. §. első bekezdése a kár és gazdagodás tényének és mennyiségének megállapítását szabályozza, s általában megfelel a Pp. 270. §-ában foglalt rendelkezésnek. A Szjt. szóbanlevc rendelkezése nem zárja el azonban a bírót attól, hogy a kár, nevezetesen a vagyoni kár és gazdagodás mennyisége kérdésében a Pp. egyéb szabályai szerint tudakozódást és bizonyítást foganatosíthasson, tehát szakértőt hallgasson meg, a sértett felet a Pp. 372. §-a értelmében eskü alatt hallgassa ki. stb. Különösen szabad keze van a bírónak a nem vagyoni (eszmei, erkölcsi) kár (elégtétel) mennyiségének megállapításánál, mert az ily kár mennyisége rendszerint csak az eset körülményeinek általános mérlegelésével lesz megállapítható, s így az ily kár megállapítása nem függ annyira konkrét adatoktól mint a vagyoni kár megállapítása. A 30. §. 2. bekezdése az ítélet közzététele felől rendelkezik. Azt, hogy a bitorlás kérdésében hozott ítélet valamely belföldi időszaki lapban közzététessék, kérheti úgy a bitorlás megállapítása esetében a pernyertes felperes, — mint a pernyertes alperes, ha felperest a bitorlásra alapított keresetével a bíróság elutasította. Módot kell ugyanis adni a szerzőnek, hogy a műhöz fűződő személyi (erkölcsi) érdekeit a nyilvánosság előtt védelmezhesse meg, tekintettel arra, hogy művének sikere a nyilvánosság véleményétől, elismerésétől függ. Lehetővé kell tehát számára tenni, hogy az ítélet közzétételével a nyilvánosság tudomást szerezzen a sérelmére elkövetett bitorlásról. Viszont a pernyertes ellenfélnek is érdeke fűződhetik ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is tisztázhassa magát a terhére rótt bitorlás, pl. plágium vádja alól. Ezért rendelkezik a Szjt. olykép, hogy a pernyertes fél kívánhatja az ítélet közzétételének elrendelését. Az ítélet közzétételére vonatkozó kötelezés tehát a pervesztesség jogkövetkezménye. A közzététel elrendelése azonban a bíró belátásától