Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A család jogi védelme

A ( SALAI) JOGI VÉDELME 91 lehetőségig kikerülhesse. Ha erre a célra legalább annyi gondot fordítanánk, mint amennyi igyekezettel a házassági kötelék szétszakíthatatlanságán fáradozunk, lekerülhetne az állandó napirendről az a szomorú állapot, amely szerint még a lehető legtökéletesebb emberpéldányok egész tömegének is kívül kell rekednie az emberi élet legnagyobb örömeinek a körén, sőt az önkéntelen szüzesség töviskoronájának életfogytiglan való viselése sem tartozik a ritkaságok közé. Az emberi természet és a társadalmi erkölcsök együttes hatásukban biztosítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy az emberek többsége kényszerítő jogszabályok nélkül is megmaradjon életfogytiglan a megkötött házasság kötelékében, viszont vannak elég nagy számmal házastársak, akiket semmiféle törvényhozói hatalommal sem lehet együttmaradásra kényszeríteni. Eszerint az emberek többsége nem szolgáltat okot a családvédelmi jogszabályok szigorítására, a kisebbségnek nem csekély részére vonatkozóan pedig hiábavaló a szigorítás, mert hatálytalan. Már most fölmerül az a kérdés, hogy azok a házastársak, akiket a jogszabályok szigorúsága tart össze, dicsőségére válnak-e a házasság intézményének, és nem törpül-e el ez a dicsőség ahhoz a veszteséghez képest, amelyet a szigorúság azzal okoz, hogy sokakat végképpen elriaszt a házasságtól és útját állja annak, hogy sikertelen házasságok boldog házasságokkal cserélődhessenek föl. A házassági kötelék erkölcsi jellegével összeférhetetlen az a jogállapot, amelyben lehetséges az, hogy a házastárs házastársát a maga számára mintegy kisajátítottnak és anynyira magához láncoknak tekinthesse, hogy határozott és megmásíthatatlan tiltakozása és ellenkezése ellenére is jogilag kényszeríthesse, hogy a házassági köteléket keresztként viselje. Ez a jogállapot egyeseknek talán elégtételt, esetleg boldogságot vagy legalább is megelégedettséget hozhat, de ezek a diadalok aligha irigylésre méltók és köztisztelet sem igen járhat a nyomukban. Azok a kétes értékű biztosítékok, amelyek egyes házastársaknak a házasságbontási kísérletek ellen védelmet nyújtanak, aránytalanul súlyosabb áldozatokat követelnek az ártatlanok sokaságától, akiket az elhibázott családvédelmi intézkedések a házasság boldogságából örökre kizártak. Amikor a válságba jutott életviszonyok és az elhibázott emberi törvények rendkívüli akadályokat gördítenek a szerelmi életnek törvényes házasságok útján való lebonyolítása elé, az ifjúság forradalmi megmozdulással széttépi a nemi vágy természetellenes láncait és a törvényes kereteken kívül igyekszik természetadta jogait gyakorolni. Az a nemzedék, amely egvrészt nem tud bejutni a boldog házasság révébe, másrészről pedig meg tud őrizkedni a prostitúció borzalmas-