Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

SZEMLE 85 egészen homogének. így pl. a speciális szerzőijog érdekkörei mások, mint a most említett többi jogoké; a szerzői jogban érdekeltek életfelfogása is más, mint a többi jogágakban érdekelt inkább üzleti jellegű köröké. Ez azonban nem lehet akadálya az egységesítésnek. Persze, ily egységesítés mellett még más szomszédos jogterületeket is ugyanazon tanácshoz kellene vonzani, így pl. a szerzőijog mellé a kiadói ügylet kereskedelmi jogi kérdéseit, llykép az egységesítés bizonyos fokig elaprózhat egységes jogterületeket. Mindazonáltal az egységesítés mellett foglalunk állást, főkép azért, mert a mai szétszórt kezelés mellett a sporadikusan előforduló esetek nem alakíthatnak ki megfelelően irányítható döntéseket. Dr. Schuster Rudolf megszívlelendő indítványát nyilván épp a szabadalmi ügyeknek és vele szorosabban összefüggő ügyeknek csoportja váltotta ki. Nyilván az a kondolat is vezette a kiváló jogász-szakférfiút, hogy a szabadalmi ügvek kúriai jogszolgáltatásába behatolt a műszaki elem éspedig anélkül, hogy erre tulajdonkép szüksége volna. A perek egész sorozata, hogy csak az építési perekről, az orvosi kártérítési perekről stb. beszéljünk, tudományos és műszaki kérdésekben múlik; a kir. Kúria sohase jött zavarba, ha még oly súlyos műszaki vagy tudományos problémák is vetődtek fel. Nem forgott fenn tehát ok arra, hogy szabadalmi pereknél műszaki eleinek foglaljanak helyet a kir. Kúria tanácsában. Az a jogkereső közönség érzése, hogy a műszaki elmek tnlajdonkép felmentik a tanács többi tagjait a műszaki vonatkozású kérdésekben való részletesebb tájékozódás alól, — ez pedig nem érdeke a jogszolgáltatásnak. Nem tehető fel, hogy a szabadalmi ügyekben kevésbbé megbízható volna a kir. Kúria igazságszolgáltatása, ha a műszaki elemek teljesen kívül maradnának az ítélkezésnél. Az ítélkezés nem szakértői, hanem döntési munka. Perjogunk helyes elvei szerint a szakértő kivülmarad a döntésen. Helyes volna tehát, ha kivülmaradna a szabadalmi ügyekben is. Ha ezt megvalósítaná törvényhozásunk, akkor még kevésbbé lenne akadálya annak, amit dr. Schuster Rudolf indítványoz, és amit mielőbb megvalósítandóriak vélünk. Sz. E. * .4 m. kir. Kúria W. számú polgári jogegységi döntvényéről. Alábbi igénytelen soraim helyes megérthetése érdekében mellőzhetetlennek tartom a döntvény rendelkező részének szószerinti közlését. „Ha veszélyes üzem körében történt balesetet nem egyedül a sérült hibája okozta, úgy a tárgyi felelősség alapján folyó perben is megfelően alkalmazni kell azt az általános szabályt, hogy a bíróság az eset körülményeinek figyelembevételével — különös tekintettel a felek vétkességére és arra, hogy Q kárt túlnyomóan az egyik vtigy másik fél okozta, — határozza nuy, van-e és mennyiben van helye kártérítésnek '. Távol áll tőlem a bírálat. Teljes meggyőződéssel és a Jogegységi Tanács bölcsességében való maradéktalan megnyugvással mondom, hogy a jogegységi döntvények tekinteteben ,,csak hódolat illet meg, nem bírálat" Ezért csak arról a hatásról akarok néhány szót szólni, amelyet a döntvénv a bíráskodásra előreláthatóan gyakorolni fog. Subjective ezt a várható hatást összefoglalóan akként jellemezhetem, hogy megnehezedett az idők járása felettünk, baleseti pörökben ítélő bírák felett. Eddig a tárgyi felelősség alapján folyó baleseti pörökben aránylag könnyű dolgunk volt. Es pedig lényegileg három okból volt könnyű dolguk, — úgymint: 1. A jogalap kérdésében úgy a tény-, mint a jogkérdés elbírálása fölötte könnyű volt. Elég volt meglátni az üzem akármily csekély hibáját — s ez olykor már az alperesi védekezésből volt meglátható — Vs már kész is volt az itélet. 2. Nagyon gyakori volt a bírói vagy bíróságon kívüli egyezség. 3. Az évtizedes gyakorlat nagyon kedvére való volt annak a dicséretreméltó bírói mentalitásnak, melynek „a gyöngébb fél védelme" a neve. A magyar bíróról köztudomású, hogy szíve inkább hajlik a gyalogosan járó félhez, mint az autóban ülőhöz, jobban az üzem (fizikai vagy szellemi)