Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Fejezetek a nemzetközi magánjog köréből. [1. r.]

IRODALOM 81 tes stílusban megírt és külső megjelenés szempontjából az Egyetemi Nyomdának is dicséretet hozó munkájával gazdagította. Zsoldos Benő * Az ítélet végrehajtásával kapcsolatos főbb kérdések. Irta: Dr. Móra Mihály. A budaipesti kir. m, Pázmány Piőter Tudományegyetem teológiai karának kánonjogi szemináriumából, a kiiváló tudományos „műhely"-bői, melynek tudós vezetője, dr, Baranyay Justin professzor, került ki a fönti címet viselő takaros dolgozat a kánoni perjog köréből, amelyet éppen az tesz aktuálisá, hogy a Codex Juris Canonici hatalmas eodex munkálatából is kiemelkedik a perjog anyaga, amely észszerű középutat követ a régi teljesen kötött bizonyítási rendszer és a csaknem túlmodern, teljesen a szabad mérlegelésre bízott bizonyítási rendszer közöt: A nemrégen elhunyt Pietro Gasparri cardinalis, a mlodern Raymiundus a Penneforte és tudós munkatársai, köztük legelső sorban a magyar jogtudományjvak kiváló ékessége és Gasparri cardinális jobbkeze, Serédi Justinián biboros-hercegprímásunk talán éppen a kánoni perjog bölcs, túlzásoktól mentes reformjában érték el tör. vényalkotó munkásságuk zenitjét. Mindannak, aki magát valódi jogásznak akarja tartanig érdemes munka a Codex perjogának áttanulmányozása. Számos tanulsággal szolgál még a modern világi perjogászok számára is, megmutatva, hogy az észszerű conservalivizmus nem kerékkötője a haladásnak és a reformkívánalmakkal szemben mutatott óvatosság sem maradiság. És pedig azért nem, mert a reformnak, ha azt akarjuk, hogy az élet meg ne cáfolja, mindig a létezőből kell kiindulnia s a tapasztalatból merített alapos vizsgálódás alapján küszöbölni ki a vigens disciplina fogyatkozásait. Radikális, felforgató, a létezőt semmibevevő reform azonban különösen a perjog terén chaost, jogbizonytalanságot szül és bírói önkénvrc vezet Ez pedig minden emberi közületben csaknem gyógyíthatatlan bajt eredményezj mert az emberi természet már egyszer olyan debilis, hogy szeret a hatalomban fürdeni, s arról önként lemondani csak az emberfölöttien bölcs* ember képes. Ez int óvatosságra, minden emberi ha-talomnyujtás problémájában. A kánoni perjog refonmjában lépten nyomon megfigyelhető ez az előrelátó, bölcs óvatosság és mérséklet. Azért határozott nveresége a magyar jogtudománynak is, ha alapos készültségi! ifjú jogásznemzedékünk nemcsak figyelembe veszi, de el is merül a kánoni perjogna'k egyik, vagy másik, alapvető fontosságú problémájában, hiszen évezredesen kihatott az egyház jogélete, különösen perjoga révén a világi jogrendszerekre, és nem egy esetben, mint pl. a „Saepe contigil" a Clementina constitutioban, egyenesen szövétnekhordozója lett a haladásnak úgy a jogtudományban, mint a praktikus jogéletben. Kétszeres az igazi magyar jogásznak örötme azután, ha a stúdiumok során oly alapos készültségre valló essay kerül kezébe, mint Móra Mihálynak a fönt idézett című dolgozata. A jeles készültségű ifjú szerző egyetlen nehéz alapvető kérdés elől sem hátrál meg és vizsgálódásaiban mindig figyelemreméltó eredményre jut. így különösen sikerült dolgozatának az a fejezete, ahol az egyházi ítélet végrehajtásának jogalapjaként érinti az egyház szuverénitásának számos világi jogász és állambölcselő által kontroverzzé tett kérdését. Móra a teljesen helytálló felfogást vallja, mi szerint az