Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 3. szám - A végrendelettel elhagyott vagy az elajándékozott ági vagyontárgy értékét kell-e pótolni a szerzeményből
74 I>R. PAP ISTVÁN állítva, mert csak az a szerzemény, ami az ági vagyonon felül maradt. Ez a felfogás azonban igen nagy hibában, kardinális tévedésben van. Ugyanis mi az a hiányzó ági érték? mit értünk, mit érthetünk az ági vagyonban mutatkozó hiány alatt? melyik időpontban kell megállapítani a hiányt? Azt hiszem, nem férhet kétség hozzá, hogy az örökség megnyílta vagyis az örökhagyó halála idején. Más időpontról nem lehet szó. Ha pedig így áll a dolog, úgy nem mondhatjuk, hogy a hagyatékból hiányzik az a vagyontárgy, amelyről a végrendelet szól, mert a hagyatékban meg van az ági vagyontárgy, csakhogy mivel végrendelet van, nem az ági örökösre száll (nem törvényes öröklés alá esik), hanem a végrendelet értelmében a végrendeleti örökösnek jut. Ebből pedig az következik, hogy hiányzó ági értékről s ennek pótlásáról nem lehet szó — sem az ági öröklés szabályai, sem a logika szabályai szerint. De nézzük meg néhány példánál az életet, — beleképzelve magunkat egy nem jogtudós örökhagyó gondolkozásába, aki azonban tudja — mert a nép fia tudja, ismeri az ági és szerzeményi vagyon közt a különbséget (s a törvényt tudnia is kell). Az örökhagyónak van három darab ági földje és vannak szerzeményi ingatlanai. A három ági föld közüi az egyiket házastársának hagyja. A végrendelet egyébről nem rendelkezik. A másik két ági földet az ági örökösök - mondjuk testvérek — öröklik a törvény alapján; a szerzeményi ingatlanokat pedig a házastárs örökli. Az bizonyára nem lehet vitás, hogy az örökhagyó azért végrendelkezett, mert azt a földet házastársának akarta juttatni. De vájjon lehet-e alaposan vitatni azt, hogy az örökhagyó akkor, amikor így rendelkezett, arra gondolt s azért rendelkezett így, hogy a földet magát ugyan házastársának akarta juttatni, de annak értékét nem akarta elvonni testvéreitől, tehát a házastárs annak értékét köteles megfizetni a testvéreknek. Lehet-é az örökhagyónak ilyen szándékát megállapítani? Azt hiszem nem. Közönséges észjárással az örökhagyó nem gondolkozhatott úgy, mert ennek alig volna oka, értelme. Ha ilyen oka volt pl., mert ahhoz az ági földhez a feleségét előszeretet-köti, tehát neki juttatja, de nem akarja testvéreitől elvonni az értéket, úgy ennek kifejezést is ad. Még visszásabb a helyzet, ha az örökhagyó ezt a földet nem házastársának, hanem idegennek, egy jó barátjának hagyja s a házastársnak kellene megtéríteni annak értékét az ági örökös részére. Más alkalommal is felhoztam a következő példát: az örökhagyónak két háza van, egy ági és egy szerzeményi,