Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből

MEGJEGYZÉSEK 63 A kir. Kúria jogegységi tanácsához utalt kérdések mindinkább arra vallanak, ihogy a kir. Kúria az összeköttetést a gyakorlati élettel a legibehat'óbban fenntartja: ezt örvendetesen állapítjuk meg. Gyarapodnak a jogegységi döntéseik, de e gyarapodás nyereséget jelent. Egyúttal — ezt is örvendetesként konstatáljuk — a (kérdések összeköttetést ikeresnek az ügyvédi kar problémáival. Ilyen kérdés, amelyre a döntést április 14-re tüzite ki a közpolgári jogegységi tanács: „vonatikozik-e a megítéli perköltség ikövetelésre a Vht.-nek az a rendelkezése, hogy a teljesítési határidő lejártától a kielégítésig késedelmi kamat abban az esetben is jár, ha a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletben, vagy egyességben kamatfizetési kötelezettség nem foglaltatik?" Vagyis kérhet-e megítélt költségei után az ügyvéd kamatot az elleniféltől? Mint tudjuk, a budapesti Ügyvédi Kamara előterjesztése folytán kerül ez a kérdés a jogegységi tanács elé. Az ügyvéd érdeke az igenlő válasz. Arról az etikiumrál és praktikumról van itt szó: lehetséges-e, bogy az ellenfél, aki ügyvédi költségekben marasztaltatc*1!, az üigiyvédi költség kiegyenlítését kitolja, halogatja, büntetlenül annyiban, hogy nem fizet kamatot a lejárt költségkövetelés után. Hányszor fordul elő, hogy az ellenfél a költség fizetését nem teljesíti; néha évekig tart, míg az ügyvéd az ellenféltől a költségeket behajtja, ha ugyan be tudja hajtani. Ilyenkor azutáni, ha netán csak évek múlva fizet az ellenfél az ügyvédnek, .kamatot nem kell fizetnie az eddig gyakorlat szerint. Nem ismerünk törvényhelyet, amely kötelezően megszabná, hogy a lejárattól kezdve a kamatot nem kell fizetni a költség után. Hanem így kialakult ez valamiképen. Nem az ügyvédeket pártoló irányzat alakította ezt így ki. Mintha az ügyvéd költsége jogtalan, kényszerű mellékkötelezettség lenne, melynek teljesítését büntetlenül, következmények nélkül lehet elhanyagolni. Állást foglalni itt e kérdésben nem kívánunk; szabad azonban azt a bizalmunkat kifejezni, hogy a döntés olyan lesz, amely az ügyvédi .kar érdekét szolgálja? Itt is — állandóan ezt ismételjük — szívvel is hozandó döntést kérünk! Épp így gyakorlati célt szolgál az a jogegységi tanács elé vitt kérdés is, hogy: ha nem kellő előkészítés folytán a tárgyalást el kell halasztani, a halasztásra okot szolgáltató félre a perköltséget azonnal szabják-e ki, vagy csak a végítéletben? A Pp. életbeléptetése óta vitáznak rajta bírák, ügyvédek, feleli. Nagyon kényes kérdés! A per előkészítésének késedelme — őszintén megvalljuk — gyakran az ügyvéden múlik, — de nem mindig. Nehezen dönthető el, mikor az ügyvéden, mikor a félen? Ám: minden ügyvéd, minden fél belekerülhet abba, hogy az előkészítéssel elkésik. Pl. az előkészítés kötelező ideje alatt az ügyvéd valami nagyobb munkát kap, külföldre kell utaznia stb. stb. Hát bizony ilyenkor elkésik az előkészítéssel. Vannak 'kedvezőtlenebb esetek: az ügyvéd gyengélkedik, vagy csak fáradt és pihenni tkénytelen stb. Vannak véletlenek is, amelyek miatt késik az előkészítés. Igaz, vannak mulasztások is, felületességek, könnyelműségek, sőt rossz szándékok is, ügyvédek részéről is, felek részéről is. De (köztudomásúlag adatok beszerzése gyakorta nehezen megy, egy-egy lakcímtudakolás, vagy kinyomozása annak, ki lehet