Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből

64 IRODALOM tanú? vagy ihol van okirat? — időbe 'telik. Nem lehet mindent „zsinegen rángatni". Már most a bíró, akinek azonnali fizetésben marasztalnia kell az előkészítés körüli mulasztás miatt, nem tekinthet mindent át úgy, mint a végítéletnél. A végítéletig (beláthatja, hogy az előkészítés bizony nehézségekibe ütközött, sőt talán épp az ellenfél .hibájából. Az ügiy előkészítése stádiumában még nem lát bele bíró az ügybe, tehát abba se, hogy a késedelem jóhiszemű-e, rosszhiszemű-e? Nagyon könnyen akadhatnak tehát az előkészítés költségeiben való igazságtalan marasztalások. Ezért veszedelmes a végítélet előtt pénzben marasztalni. Az ilyen rendesen arra kényszerítené az ügyvédet, hogy sajátjából teljesítse a fizetést. Emellett alig lehet pénzben való marasztalást engedélyezni olykép, hogy arra felfolyamodás ne legyen. Megszakadna tehát a felfolyamodás miatt az ügy tárgyalásának folyamata, hogy a íeltfolyamodási bírósághoz kerüljön az elsőfokiú marasztalási határozat. Ezek iés számos más szempontok — az az érzésünk — helyesebbnek éreztetik, hogy a végítélet számára tartassék fenn a határozat az előkészítés elmulasztása tárgyában és pedig annál inkább, mert ki tudja, nem-e a bíró által egyoldalúan adott rövid határidő az, ami az előkészítés késedelmét okozza. A szándékosan mulasztót, aki rosszhiszeműen húzza a pert, a bíróság más eszközökkel is tudja sújtani, siettetni. Bizonyára bölcs okoikkal és jóságos szívvel fogja a kir. Kúria eldönteni azt a kitűzött elvi kérdést is eldönteni, hogy „a baleseti kártérítés mérvének megállapításánál azok javára, akiket keresetként meghatározott és állandó jövedelem illetett, ennek mindenkor a baleset idején élvezett menynyisóige az irányadó-e, különösen abban az esetben is, ha a balesetet szenvedett szolgálati viszonyban állott és az ebből a jogviszonyból származó jövedelme jogszabály vagy a szolgálati szerződés rendelkezései értelmében a baleset időpontját követő időben a szolgálat kifogástalan teljesítése esetén, minden más feltételtől függetlenül (automatikusan) emelkedett volna?" Szóval: sok érdelket érintő három vitát fog a kir. Kúria lezárni a legközelebbi három jogegységi döntéssel. Y^Dr. Hacker Ervin: Budapest hatása a kriminalitásra. Kiadja a Statisztikai Közlemények szerk., dr. Ill'yefalvi L. Lajos. A székesfőváros statisztikai kiadványainak érdékes sorozatában Budapestnek hatását a kriminalitásra tárja fel dr. Hacker Ervin nagy tudományos apparátussal készült műve. A tanulmány következtetéseit a következőkben ismertetjük — kivonatosan — a szerző saját szavaival: Budapest kriminalitását hátrányosan befolyásolja mindenekelőtt a sűrűbb lakosság, amelynek a hatását azonban bizonyos mértékig egalizálják a Budapesten a vidéknél valamivel jobb lakásviszonyok. Mint kedvezőtlenül alakuló krimogén tényező, erősen esik latba fővárosunkban a nehezebb meg^ élhetés, amellyel szemben, ha jelentkeznek is némely tekintetben jobb kereseti lehetőségek, mégis ezek hatása nem tud érvényesülni, mert a jobb kereseti lehetöségökkel szemben áll a fővárosi embernek magasabb életstandardja és a fővárosban sokszor jelentkezik nagyobb munkanélküliség; ezen thézisünket meggyőzően bizonyítják a fővárosi rosszabb birtokviszonyok is. v. p. IRODALOM.