Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből

FEJEZETEK A FILMJOG KÖRÉBŐL 59 hele; ez épen így van ott is, alhol a vállalkozó már az átdolgozó szerzői jogát előbb megszerezte, míg itt a két szerzőtől való jogszerzés egyszerre történik, amidőn az elkészült filmkönyvet filmesítésre átveszi. Minthogy az író rendszerinit nem vállalkozó, súlyosabb kötelezettségek (iriziikó) teljesítésére nem alkalmas, gyakorlatilag azt tartanok helyesnek, hogy ha a szerződés nem nyilatkozik, a vélelem a következő legyen: ha a jogot a vállalkozó szerzi meg,, a megfilmesítés, ha más valaki szerzi meg, csak az átdolgozás jogát vette birtokba. A vélelem ilyetén megállapítása logikus és megfelel az író, illetve a vállalkozó személyiségi és foglalkozás•béli mivoltának: a vállalkozó tevékenysége magában foglalja az egész mű felépítését, de úgy az átdolgozást, mint a filmesít és t mással csináltaitja, úgy, ahogy kívánja; vele szemben a megadott jog ilyenkor tág, ami meg is felel annak, hogy a két „szakaszából t. i. az átdolgozási és filmesítési jogból álló megfilmesítési jogát drága pénzen vásárolta és vele így foglalkozásaihoz képest akadálytalanul rendelkezlhetik. Az író viszont vélelimileg csak az átdolgozása jogot szerzi meg, mert foglalkozása erre teszi hivatottá s mert az eredeti szerző nem is valószínű, nogy mást is akart volna rábízni, mint művének filmre alkalmazását; ilyenkor a vállalkozó tevékenysége csak a filmesítésből állna, mely mint szűkebb jogosítvány, olcsóbb áron vétetik meg s illő, hogy rendelkezési joga is az előző jogokkal korlátozva legyen. Ezzel a személyszerűségi vonatkozással módosulnia kell a ma alkalmazásban levő s fentebb ismertetett vélelemnek. E módosulás 'következménye a jogátszállás eredményének minden megakadás nélküli teljes tisztázottsága. Megfilmesítési jog átszállása esetén, ha az írói átdolgozás történik, a szerzői jog átmegy az íróra, vagyis a 'vállalkozó a filmesítés jogát csak tőle szerezheti meg s a szerzői joigi állandóan virulensként jelentkezik, azonban ez csak alkkor lehetne így, ha ez a szerződésben határozottan kifejezésre jutott. Ha a megfilmesítési jog a vállalkozóra száll s az az átdolgozást másra bízza, az átdolgozás elkészítőjének szerzői joga támad, aimit csak ő ruházhat át, mint megnövekedett tartalmú jogot a vállalkozóra (mást nem is tehet vele, mert neki az eredeti szerzőtől engedélye nincs); ténylegesen az átdolgozó ilyenkor is fenntarthatja magának az átdolgozás feletti, a vállalkozó jogába nem ütköző egyéb irányú rendelkezés jogát (filmkönyv kinyomatása) s akkor a vállalkozó az átdolgozó által készített filmkönyvre vonatkozólag csak a filmesítés joga tekintetében részesül szerzői jogi védelemben (precízebb álláspont szerint a filmkönyv kinyomatásához is a vállalkozó engedélye szükséges, mert csak az bír az eredeti szerzőtől adott joggal, ami őt az elkészített átdolgozás kiadására is egyúttal feljogosítja). A vállalkozó nincs kötve az átdolgozó személyéhez, kinek joga tőle van leszármaztatva és nem kizárólagos s ezért joga erősebb, de a munkát ő maga juttatja az átdolgoz ónak s így ez bizonyos ideig köti. A vállalkozó megszerzett megfilmesítési jogának egyrésze ilyenkor az ú. n. „elkötelezett jog", ez az elkötelezett jog az elkötelezés Ideje alatt tartalomtalan árnyékjog, mindaddig, míg az elkészített átdolgozás vissza nem kerül a vállalkozóihoz, aminek határidejében a feleik meg szoktak állapodni. Ennek elteltével az átdolgozó vagy csak a filmesíitésre felhasználás jogát, ami ritkán történik miegi, vagy jó pénzen az általa elvégzett átdolgozás eredménye feletti teljes rendelkezés jogát ruházza a vállalkozóra, amely jog most már virulens, ú. n. „-visszaváltott jog" lesz s a megfilmesítés csaknem üres joga tartalomban bővül, jogpatakja jogfolyóvá válik az átdolgozó jogának beleözönlésével. Végső eredményként ismét a vállalkozó kezébe kerül a filmesítési jog. Ha az íré csak az átdolgozás jogát kapja meg s a kész müvet visszaadja a szerzőnek vagy ha a vállalkozó a szerződés kifejezett utasítása szerint csak a fiknesítés jogát szerezte meg: az átdolgozó tudta nélkül a vállalkozó a szerzőtől a film/könyvet filmesítésre nem szerezheti meg, viszont az átdolgozó is csak a szerző által kijelölt vagy egvmásközt meghatározott vállalkozóval ifilmesíthettii meg saját átdolgozását. Végső esetben nincs is