Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből

58 DR. GYŐRI ANDOR jon, valamint a közös érdek, garanciáját képezik a vállalkozó komoly .szándékának; a felek akarata ugyanis az, hogyy „hergestellt um dangestellt werden." Ami a német írók legtöhlhjénék azit az álláspontját illeti, hogy a vállalkozó megfilmesítési kötelezettsége a nagy üzleti kockázat miatt nem forogna fenn, helyesnek — csupán indokolása miatt — el nem fogadható, mert ihiszen ennék módjában állt előállandó helyzetét a vétel előtt mérlegelni: tudnia kell, hogy egyrészt a nyeresége is aránytalanul naggyá lesz s megérdemli a kockázatot, másrészt, hogy a szerzőt e téren való rendelkezési jogától megfosztotta s néki esetleg ezzel is kárt okozott. E szokott magyarázat helyett mi mást követünk: szerintünlk a vállalkozó a megfilmesítési szerződéssel szerzői jogosíbványdaraibot vett birtokába, mely mint szerzői jogi, semmiféle kötelezettséget nem tartalmaz a film elkészítésére — ellenkező megegyezés híján — s felesleges az üzleti rizikó fogalmával operálni; a megfilmesítési szerződés semmiképen sem nevezhető kiadói szerződésnek s rá a kiadói ügylet jellemzői nem is alkalmazhatók. Ami az író-jogmegszerző ebbeli kötelezettségét illeti, ott még tisztában IMijiuIk, hogy a szándék a megfilmesítéisre megivan, de kiadói céllal nem bír. Másik kérdés, hogy a megadott engedély tölbbszöri megfilmesítésre is kiterjed-e: a szabály a német jogban az, hogy nem, de ellenkező megegyezés lehetséges. Itt beletévednek az e kérdéssel foglalkozó tudományos munkák a kiadói jog berkeibe, mert hiszen csa/k ott lehet szó első vagy többi ikiadás jogáról, míg a szerzői jogosítvány önálló részének átruházásánál korlátozás kikötése niem szokásos: így fordításoknál nincs megszabva, hogy milyen legyen az elkészítés s az átruházott jog nem vonható vissza s nem is merül ki az egyszeri lefordításban, kivéve, hia az eredeti szerző nem korlátozza kifejezetten a meghatározott s elöbetárt anyagra a megadott jogot; viszont ha a szerzői jog egyrésze átruháztatik, azzal ú. n. „tapadó" jogiként velejár ama átruházott jog folytán alkotott mű kiadásával való rendelkezés is. Ugyanez áll a megfilmesítés jogosítványára is: szerzői jogosítvány átruházásáról s nem pusztán kiadói jog engedéséről van szó; így a megadott jogosítványnál fogva a szerző nem vizsgálhatja, hogy a tárgyat a jogosult hányszor dolgozza filmre, csak ha az átdolgozást pontosan, szűk, meghatározott körre szabta. De e jogosítvány „tapadó" jogként tartalmazza a film kiadásának jogát is, mint öncélú jogot s így ezzel a megfilmesítés jogát megszerző rendelkezik, miről később még beszélünlk. Különben is a szerző jogát kizárólagosan adta s a kizárólagosság egyszeri felhasználással rendesen nem éli ki magát. Ezenkivüil a jogosítványt szerző mindegyik müvében, mely az eredeti szerző témakörébe nyúlt, a saját munkáját, sajáit gondolatait adta hozzá az esetleges különböző átdolgozásokhoz, s a felhasznált téma, az írói mű mindig ugyanaz maradt; tehát e miatt sem lehet a jog megemésztésérői beszélni, akkor, midőn a változás nem az eredeti szerzőtől, hanem az átdolgozó saját tevékenységéből ered s mint ilyen, a szerzőtől független s a művet csak nem használja ki más, meg nem engedett irányban. Ha az engedély kifejezetten csalk az átdolgozásra szól, akkor a mű szerzője fenntartotta magának az átdolgozott művön — az átdolgozó sérelme nélkül — való rendelkezést. Ez igen ritka eset, de elképzelhető. A vállalkozó az elkészített átdolgozást bemutatja a szerzőnek s az csajk akkor, külön ad' jogot az ilyenmódon elkészített darab felvételére: a (különbség az eredeti szerzőtől való kétszeri engedélykérésben rejlik, ami a szerzőre nézve előny, mert megvalósul ellenőrzési lehetősége, de a vállalkozóra nézve hátrány, mert míg a megfilmesítési engedély adása esetén ha a vállalkozónak az átdolgozás nem tetszik, újra átdolgoztathatja, addig a külön jogmegadásnál a filmtartalom csak a bemutatott átdolgozásra korlátozódik, azaz a vállallkozó szerzői joga a fiknesítésre s meghatározott filmkönyvnek az eredeti szerzőtől megadott jogosítvány alapján való teljes kihasználására hatalmaz fel, tehát szűkebb a megfilmesítés jogánál, de szerzői jogosítvány. Ha az író kapott átdolgozásra engedélyt, ákkor a vállalkozó a filmesítési engedélyt külön lesz köteles a szerzőtől is kérni — de számításba kell vennie azt az eredeti munkát is, melyet a műbe az átdolgozó író fektetett