Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből

\ 56 DR. GYŐRI ANDOR ség a felsorolásra, ha ezt nem akarná a törvény külön választani s ekkor a szöveg úgy hangzanék, ihogy „hármely módon"; másrészt ezt esetleg hallgatagon még el lehetne fogadni azzal a magyarázattal, hogy mélg a „mozgóién \ képmutatvány alakjában megjelenő termék" sem azonos, bár egyéni és eredeti jellegű — a filmszalagon lerögzített termékkel s csak a művészi film fogalmáit takarja, ha nem jelentené ki a törvény azt, hogiy az ilyen „termék" vagy fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesül". II. A FILMGYÁRTÁS EGYES FÁZISAI ÉS JOGI JELENTŐSÉGÜK A filmgyártás a következő, nagyjából elhatárolható szakaszokra oszlik: 1. előkészületek, melyekihez az eredeti szerzővel s védelmével, valamint a filmszerződiéssel összefüggő jogkérdések tartoznak, 2. a filmkönyv elkészítése, mellyel kapcsolatban a legnehezebb probiémánalk, a filmkönyv jogi mivoltának megoldását kívánjuk adni, 3. a tulajdonképeni felvétel s ezzel kapcsolatban a filmmel összeköttetésben álló különböző személyek szerepe és joghelyzete, 4. a laboratóriumi munka s ezzel kapcsolatban a kész film aktív oltalma, végül 5. a filmmásolás s lejátszás, valamint az ezzel kapcsolatos kiadói jogi kérdéseik. Ezeket a szakaszokat egyenként vesszük szemügyre. Amint a vállalkozó a közönség kívánságához híven a mesék világába kalandozott ötletekért s ezzel az irodalmat a filmhez hozzákapcsolta, jelen ikezett a „megfilmesítés" problémája, mely valamely írói mű szerzőjét s vele együtt az irodalmat a filmmel kapcsolatba hozta: ez a kapcsolat arra irányult, hogy az illető irodalmi termék filmre átdolgoztassék. A közvetlen filmek felvételénél — mint mondottuk — fényképészeti müif aj változás áll be, amint azonban önálló meseszövésről (közvetett film) s ennek megfilmesítéséről lett szó, az eredeti mű szerzője a filmjog keretébe lépett: az ő beleegyezése, a megfilmesítés jogiának megszerzése előfeltétele a filmkészítő munka megindulásának. Aj közvetett filmek tárgyai három csopontiba oszthattok: )I\ melyeknél szerzői jog nem áll fenn, II. melyeknél szerzői engedély megszerzése szükséges, mert a mű eredetileg nem filmre készült, III. ennek különleges esete, midőn a mű egyenesen a filmre készült. I. Legkönnyebb az eset, egy olyan téma kiválasztásánál, melynek kidolgozása külön szerzői engedélytől nem függ. Ezekben az eredeti szerzővédelemről nem lehet szó, mégis de lege ferenda bizonyos irányú korlátozások szükségeseik. Ugyanis amidőn oly mű megfilmesítése kerül előtérbe, melynek szerzői joga már elévült, a mai állapot szerint a védelemnélküli mű bárhogyan is át- vagy feldolgozható: ilyen módon esetleg nagyértckü s az egész emberiség közkincsét tevő művek is ki vannak téve a profánkezű szétszabdalásnak. Sajnos, ma ezen a téren a legszomorúbb tapasztalataink vannak, amikor az „üzleti érzékű" vállalkozók bonckés és ,modern feldolgozás" alá viszik még a legklasszikusabbak remekműveit is csak azért, hogy a brutális tömegízlésnek hódoljanak. Lényegében véve tényleg rászorul a legtöbb eredeti írói mű bizonyos átalakításokra, azoniban ennek nem volna szabad azzal járnia, hogy minden korlát nélkül patinás műveket lényegükből s mivoltukból kifordítva, csak a címüket hagyják meg. Az ilyen „vogelfrei" művek felhasználása főleg Németországban fordul gyakran elő s keltett megbotránkozást, annyira, hogy a müncheni Deutsche Akademie javaslatot is terjesztett elő a német kultúra klasszikus műveinek védelméről s ezzel állást foglalt az ízléstelen kinövések ellen. Emlékezetes például a Faust film-„feldolgozása", melyből valóságos rémdirámát készíttettek. Más korlátozás mint a klasszikus művek érintihetétlensége ilyen esetben nem szokott fennállani s az átalakító munkáját azonnal megkezdheti. II. Ha azonban az átdolgozni kívánt mű még szerzői jogi oltalomban részesül, az átdolgozás megkezdése előtt az eredeti szerző engedélyére van szükség. Ilyenkor tehát az, aki a filmet elkészíttetni akarja, a szerzőtől megszerzi a megfilmesítés jogát. Itt számos probléma merülhet fel: 1) a szerző engedélye csak az átdolgozásra vagy a megfilmesítésre szól, 2) hogyan tör-