Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Fejezetek a filmjog köréből

52 DR. GYŐRI ANDOR kerül sor és így a T.-e. itt idézett 12S. §-a semmikiépen sem teszi feleslegessé a gazdavédő rendeletek azon intézkedéseinek kiegészítését, amelyek a bíróságok részéről többféleképen értelmezhetők. III. Amikor az ég zengett és a földreformtörvény különböző rendelkezései következtében veszélyben forgott a telekkönyv A. és B. lapja, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kebelében az Országos Ügyvédi Szövetség érdemdús elnökének, Fittler Dezső őméltóságának elnöklete alatt megalakult az OMGE-nek úgynevezett agrárjogi véleményező bizottsága, amelynek keretében a magyar ügyvédség első vonalban küzdő harcosként jelentkezett az ingatlanforgalom korlátainak lerombolása érdekében és bár komoly munkakört jelentett a földreform a magyar ügyvédségnek, ez a társadalmi osztály minden önös érdeket félretéve az ingatlanforgalmi korlátozások leépítése érdekében szállott síkra. Most a telekkönyv C. lapját és az abban megtestesült jogokat nyesik, tépik, nyirbálják. Véleményem az, hogy az anyagi egzisztenciájában megtépett és megnyirbált magyar ügyvédségnek kell első vonalban itt is harcolnia. Minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy az önhibáján kívül bajbajutott gazdának segítségére siessünk. De nekünk kell az első vonalba állanunk ott is, amikor bölcs önmérsékletet kell hirdetni és fel kell hívni az érdekekelt adósok figyelmét arra a súlyos veszedelemre, amit reájuk és a gazdatársadalomnak kevésbbé eladósodott és tehermentes részére nézve jelentene az, ha a telekkönyv B. lapjának átlyukgatása után a C. lapon inkorportált jogosítványok megsemmisítésére kerülne a sor. Mert igen nagy baj volna, ha a telekkönyv felett meghúznák a lélekharangot és Grosschmid Béninek a vízbefult embert sirató székely prédikátora ennél a fejfánál is azt sírná el, hogy „a tó partján pedig két csónak vala, az egyik csónak lyukas vala, a másik csónak ott sem vala". FEJEZETEK A FILMJOG KÖRÉBŐL. Irta: DR. GYŐRI ANDOR. A közvetlen film és védelme. Már régóta foglalkoztatta a tudósokat és felfedezőket a mozgófénykép problémája. A gyeraiek játékától kezdve a legmodernebb hangosfilmig számtalan változatát találjuk a vásznon való élethű mozgás legtökéletesebb visszaadására való törekvésnek. Még ma is szívesen játszadoznak el a gyermekek azzal, hogy különböző helyzetű sorozatos rajzokat egy füzetkévé foglalva, ujjukat a füzetke oldalain úgy húzzák végig, hogy minden egyes oldalon foglalt rajz egy pillanatig láthatóvá lehessen; ezzel egybeolvadó mozgás látszatát keltik. Ma ez gyermekjáték, melyet tudományos kísérletek alapjává tettek, melyeket a legkomplikáltabb berendezésekkel igyekeztek létrehozni. Apró és sorozatos pillanatfelvételeket forgótükör segítségével olvasztottak eggyé, ami elég nehézkesen s csak bizonyos határig ment. A filmszalag felfedezése új irányba terelte a kutatásokat. Megtalálták a pillanatfelvételek megrögzítósére legalkalmasabb anyagot s megkezdődött a gyors haladás korszaka. A filmanyagról filmnek nevezték el az egész