Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai

AZ AGRÁRPROBLÉMA KODIF1KÁCIÓS VONATKOZÁSAI 51 sóvel telekkönyvileg bejegyzett követelésekről, ennélfogva az ilyen követelé­sek is a R. 14. §-ának 3. pontja szerint ibírálandók el. vagyis iha azok 1932. évi március hó 3l-e előtt keletkeztek, nem fognak a végrehajtási korlátozá­sok alól mentesülni, mert a R. 14. §-ának 3. pontja kivételes elbánásban csak az 1932'. évi március hó 31-e után keletkezett magánjogi követeléseket részesíti; d) végül ismer a rendelet olyan követeléseket, amelyek ugyan nem kebelezhetők be a védett birtokra, azonban a végrehajtási korlátozások alól mégis ki vannak véve. Ilyenek a 25 pengőn aluli követelések. Ugyanilyen komplikált a rendeletben több helyütt előforduló az a foga­lom, hogy az adós tulajdonát ,,csupán iházas beltelek" képezi. A R. 2. §-ának 2. és 3. bekezdése értelmében pl. „csupán házas beltelke" csak annak az adósnak van, akinek háza mellett nincsen kert, ellenben ott, ahol a házhoz már kert is tartozik, már arról kell beszélnünk, ho-gy az adósnak kertgaz­dasági ingatlana van, amellyel kapcsolatban védett birtokká nyilvánítandó az a házas beltelek, amelyet az adós és (hozzátartozói túlnyomó részben használnak. A különbség a kettő között az, hogy a védetté nyilvánítás szem­pontjából a kert nélküli házas beltelket, ha az adósnak egyéb ingatlana nincs, olyan ingatlanként kell számításba venni, mint amelynek kat. tiszta j<" védelme 8 korona, ellenben a kerttel összefüggő házas beltelket olyan in­gatlanként kell számításba venni, amelynek kat. jövedelme a házadóalap 30 %-a. A „házas bel telek'' jogi fogalmának nehéz konstrukcióját súlyosbbítja az a körülmény, hogy nem állapítható meg világosan a rendeletből az, hogy az adós és hozzátartozói által túlnyomórészben használt városi ház is házas belteleknek minősítendő-e, avagy nem. És ugyancsak kérdés tárgya az is, hogy házas belteleknek minősítendő-e a község külterületéhez tartozó tanyai ingatlanon épült ház is, amely esetben az a kérdés döntendő el, hogy bel­telek-e a kültelek? 8. Állandóan szorgalmaznia kell az ügyvédi karnak azt, hogy ott, ahol a R. többféle értelmezést enged meg, a kétségek eloszlatása érdekében mi­előbb olyan újabb rendeletet, avagy végrehajtási utasítást adjon ki a kor­mány, amely az időrabló, rendszerint nagyon költséges és minden körül­mények között jogbizonytalanságra vezető vitákat feleslegessé teszi. Külö­nösen indokolt ez a kérelem a gazdavédő rendeletekkel kapcsolatosa^ ahol nem egy ügydöntő kérdésben a járásbíróság határozata ellen jogorvoslatnak egyáltalában nincs helye, avagy csak egyfokú felfolyamodás van biztosítva, ahol, mint tudjuk, a kir. törvényszéknek a járásbíróság végzését helyben­hagyó határozata ellen jogorvoslatnak egyáltalában nincs helye és így csak igen kivételes esetekben áll módjában a félnek a vitás jogkérdésben a leg­felsőbb bíróság határozatát kiprovokálni. Nem vígasz az, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. te. 1.28. §-a értelmében mód van arra, hogy az elsőfokú bíróságnak eltérő jogerős döntései esetén is a ni. kir. Kúria elnöke, vagy az igazságügy­miniszter a vitás elvi kérdésnek a kir. Kúria jogegységi tanácsa által való eldöntését kívánhassa. Jól tudjuk, hogy erre csak a legritkább esetekben 4*

Next

/
Thumbnails
Contents