Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai
AZ AGRÁRPROBLÉMA KODIFIKÁCIÓS VONATKOZÁSAI 49 rendelet 5. §-ának 4. bekezdése értelmében pedig az adós a végrehajtás; korlátozásira alapított kifogását az eljárás bármely szakában előterjeszthette. A R. megjelenése után úgy a jogászi, mint a laikus közvélemény abban a hitben élt, hogy ugyanaz lesz a helyzet a védetté nyilvánítás esetében is. Ehelyett mi történt? A felügyeleti rendelet tervezetének 12. §-a szerint a védett birtokra, vagy a vele együtt védett vagyontárgyra a R. 9. §-ának 1. bekezdésében meghatározott végrehajtási lépéseket megtenni nem lehet, kivéve, ha olyan követelés behajtására vezetik a végrehajtást, amely a R. 14. §-a szerint a végrehajtási korlátozások alól ki van véve. Folytatólag akként intézkedik a tervezet 12. §-ának utolsó bekezdése, hogy a végrehajtási eljárás során egyáltalában nem képezheti vizsgálat tárgyát az, hogy az adós a védettség fenntartására szükséges szolgáltatásoknak eleget tett-e vagy nem. Ezt a kérdést a felügyeleti rendelettervezet végeredményében akként oldja meg, hogy a hitelező az olyan védett adóssal szemben, aki a! R. 5—7. §-ában meghatározott szolgáltatásokat nem teljesíti, végrehajtási eljárást nem kérhet mindaddig, míg előbb az illetékes telekkönyvi hatóság a védettséget meg nem szüntette és a védett birtdkminőség feljegyzése a R. 15. §-a alapján a telekkönyvben nem töröltetett. Mi lesz tehát az esetben, ha a tervezet jelen formájában lép majd életbe?1 Ahelyett, hogy mint addig a végrehajtás elrendelése, vagy foganatosítása során kifogások előterjesztésére volt szorítva az adós és csak kifogások előterjesztése esetében volt akadálya az előterjesztés eldöntéséig a végrehajtás elrendelésének vagy foganatosításának, most előbb a hitelezőnek a védettség feljegyzésének törlését kell kérnie a telekkönyvi hatóságnál, ha ebben a kérdésben az első és niásodbíróság nem dönt egybehangzóan, a harmadik fórum döntését is be kell várnia és csak amikor a telekkönyvben a védettség jogerősen töröltetett, akkor kérheti majd a végrehajtást a védettség alól felszabadult ingatlanra és ingóságokra. Valószínűségi számítások szerint az esetek túlnyomó részében 2—3 hónapig, de azok bizonyos részében több hónap, vagy esetleg egy év is fog eltelni addig, amíg a nemfizető védett adóssal szemben a hitelező jogait érvényesítheti. Az előadottak után bizonyára nem indokolatlan az a javaslat, hogy az ügyvédi karnak az illetékes tényezőknél nyomatékosan kell közbejárnia az irányban, hogy a törvények, vagy alaprendeletek intentióit nem respektáló, söt azokkal ellentétes és végső consequentiáikban a gazdasági és hitelélet rendjét nem biztosító jogszabályok alkotása a lehetőséghez képest kerültessék el. 6. Sürgetnie kell az ügyvédi karnak illetékes helyen a gazdavédő rendeletek egységes kódexét. Kérnünk kell, hogy az élő jogszabályok, egységes szerkezetbe foglalva, a Budapesti Közlönyben kéthavonként tétessenek közzé és ezúton úgy az ügyvédi és hírói karnak, mint az érdekelt hitelezőknek és adósoknak lehetővé tétessék, hogy a legolcsóbb áron szerezhessék meg az élő jogszabályokat egybefoglaló gazdavédelmi rendeleteket. 1 A 16.200/193(3. M. E. sz. rendelet a tervezet ezen intézkedéseit azóta jogszabály erejére emelte. Jogállam XXXIII. évf., 1. és 2. füzet. 4