Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai

AZ AGRÁRPROBLÉMA KODIFIKÁCIÓS VONATKOZÁSAI hói méltánylást nem várható falánkságait". Mégis belopódzik a hátsó ajtón egy-fcgy ilyen .kívánsáig és ezeknek a szinte zakiatásszerűen megnyilatkozó kívánságoknak chaosa tükröződik vissza a rendeletek ellentmondó, vagy hiányos intézkedéseiben. Nem igen van hely, ahol szívesebben hallanák a komoly bírálatot, mint ezidöszerint az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályában. Élni kívánok téhát ezzel a joggal és pedig leígamesszebbmenőleg. Jogi vonatkozásban az agrárproblémát illetőleg, az ügyvédi kar és illetve az ügyvédi érdekképviseletek legjelentősebb feladatának tekintem azt, hogy az igazságügy minisztérium 'törvényelőkészítő osztályával élénk kontaktust lenntartva az agrárproblémával kapcsolatban állandóan sürgessük a következőket: 1. Sürgetnünk kell a végrehajtási eljárásról szóló törvényi és rendeleti jogszabályoknak egységes szerkezetbe foglalását. Tudós legyen az, aki ebben a zűrzavarban ma eligazodik. Ha ezen a téren gyors segítség nem jön, az ügyvédi karnak — bármilyen komikusan hangozzák is — kérnie kell majd azt, hogy ha már a laikusnak nem, legalább az ügyvédeknek engedtessék meg az, hogy végrehajtási jogi kérdésekben a jog nem tudásával védekezhessenek. Az egységes végrehajtási kódex nem várathat tovább magára, azt a hivatalos lapban vagy más, a bírói és ügyvédi kar részére olcsón hozzáférhető helyen a legsürgősebben kell közzétenni, mert rengeteg idő iés munka vész kárba azzal, hogy a végrehajtási jog körébe vágó minden ikonkirét jogeset eldöntésénél a bíráknak és ügyvédeknek egyaránt néha órákat, sőt napokat kell eltölteniök, míg kihámozzák azt, hogy mi is a törvény parancsolta jog és igazság. Természetes, hogy az esetben, ha ez a végrehajtási jogi kiadvány magában foglalná a legfelsőbb bíróságóknak a végrehajtási jog körébe vágó jogegységi döntéseit és elvi jelentőségű határozatait is, ezzel a bírónak és ügyvédnek egyaránt nagy szolgálat tétetnék. 2. Fel kell hívnunk illetékes helyen a figyelmet a jelzálogtörvény (az 192i7. évi XXXV. tc.) 114. §-ára. Ez a következőképen szól: „Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy amennyiben a jelen törvény életbeléptetésével kapcsolatiban szükségesnek látja, a telekkönyvi rendtartásnak, a végrehajtási eljárásnak, általában a nem peres eljárásnak a szabályait a fennálló jogszabályok alapelveivel összihanigiban a törvényhozás rendelkezéséig ideiglenesen rendelettel kiegészíthesse ós módosíthassa. Ingatlanok végrehajtási árverésének korlátozását tartalmazó rendelkezést sem az előbbi bekezdés, sem az 1922.XV1I. tc. 6. §-ában kapott felhatalmazásf sem pedig az 1924.IV. tc.-ben foglalt felhatalmazások alapján nem lehet rendeletben megállapítani." „Külföldi hitelünk szempontjából fontos, hogy a hitelnyújtók ne tarthassanak attól, hogy követeléseik érvényesítésében rendeleti úton árverési tilalom kibocsátásával akadályozihatják őket. Éppen ezért e § második bekezdése az e körbe vágó felhatalmazások felsorolásával árverési tilalom rendeleti megállapítását kizárja." Ma, amikör a gazdavédő rendeletek egyik legsúlyosabb kihatása a hitelforgalom teljes megakadása és a mezőgazdák további gazdálkodásának, illetve