Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai

AZ AGRÁRPROBLÉMA KODIFIKÁCIÓS VONATKOZÁSAI hói méltánylást nem várható falánkságait". Mégis belopódzik a hátsó ajtón egy-fcgy ilyen .kívánsáig és ezeknek a szinte zakiatásszerűen megnyilatkozó kívánságoknak chaosa tükröződik vissza a rendeletek ellentmondó, vagy hiá­nyos intézkedéseiben. Nem igen van hely, ahol szívesebben hallanák a komoly bírálatot, mint ezidöszerint az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályában. Élni kívánok téhát ezzel a joggal és pedig leígamesszebbmenőleg. Jogi vonatkozásban az agrárproblémát illetőleg, az ügyvédi kar és illetve az ügyvédi érdekképviseletek legjelentősebb feladatának tekintem azt, hogy az igazságügy minisztérium 'törvényelőkészítő osztályával élénk kontaktust lenntartva az agrárproblémával kapcsolatban állandóan sürgessük a követ­kezőket: 1. Sürgetnünk kell a végrehajtási eljárásról szóló törvényi és rendeleti jogszabályoknak egységes szerkezetbe foglalását. Tudós legyen az, aki ebben a zűrzavarban ma eligazodik. Ha ezen a téren gyors segítség nem jön, az ügyvédi karnak — bármilyen komikusan hangozzák is — kérnie kell majd azt, hogy ha már a laikusnak nem, legalább az ügyvédeknek engedtessék meg az, hogy végrehajtási jogi kérdésekben a jog nem tudásával védekez­hessenek. Az egységes végrehajtási kódex nem várathat tovább magára, azt a hiva­talos lapban vagy más, a bírói és ügyvédi kar részére olcsón hozzáférhető helyen a legsürgősebben kell közzétenni, mert rengeteg idő iés munka vész kárba azzal, hogy a végrehajtási jog körébe vágó minden ikonkirét jogeset eldöntésénél a bíráknak és ügyvédeknek egyaránt néha órákat, sőt napokat kell eltölteniök, míg kihámozzák azt, hogy mi is a törvény parancsolta jog és igazság. Természetes, hogy az esetben, ha ez a végrehajtási jogi kiadvány ma­gában foglalná a legfelsőbb bíróságóknak a végrehajtási jog körébe vágó jogegységi döntéseit és elvi jelentőségű határozatait is, ezzel a bírónak és ügyvédnek egyaránt nagy szolgálat tétetnék. 2. Fel kell hívnunk illetékes helyen a figyelmet a jelzálogtörvény (az 192i7. évi XXXV. tc.) 114. §-ára. Ez a következőképen szól: „Felhatalmaz­tatik az igazságügyminiszter, hogy amennyiben a jelen törvény életbelépte­tésével kapcsolatiban szükségesnek látja, a telekkönyvi rendtartásnak, a vég­rehajtási eljárásnak, általában a nem peres eljárásnak a szabályait a fenn­álló jogszabályok alapelveivel összihanigiban a törvényhozás rendelkezéséig ideiglenesen rendelettel kiegészíthesse ós módosíthassa. Ingatlanok végrehajtási árverésének korlátozását tartalmazó rendelkezést sem az előbbi bekezdés, sem az 1922.XV1I. tc. 6. §-ában kapott felhatalma­zásf sem pedig az 1924.IV. tc.-ben foglalt felhatalmazások alapján nem lehet rendeletben megállapítani." „Külföldi hitelünk szempontjából fontos, hogy a hitelnyújtók ne tart­hassanak attól, hogy követeléseik érvényesítésében rendeleti úton árverési tilalom kibocsátásával akadályozihatják őket. Éppen ezért e § második be­kezdése az e körbe vágó felhatalmazások felsorolásával árverési tilalom ren­deleti megállapítását kizárja." Ma, amikör a gazdavédő rendeletek egyik legsúlyosabb kihatása a hitel­forgalom teljes megakadása és a mezőgazdák további gazdálkodásának, illetve

Next

/
Thumbnails
Contents