Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai

46 DR. FÖLDES MÓR a termelés folytonosságának biztosítása érdekében nagyon kívánatos volna az, hogy ott, ahol indokolt és szükséges a gazdasági élet lüktetése újabb hitelek folyósításával mozgásba hozassék, különleges jelentősége van a belföldi hitelélet terén is annak, amit a fentebb idézett miniszteri indokolás hangsúlyoz, hogy tudniillik árverési tilalmak rendeletileg meg ne állapíttassanak iés ez csak törvény útján legyen lehetséges, mert különben a hitelnyújtók joggal tarthatnak attól, hogy követeléseik érvényesítésében rendeleti úton életbeléptetett tilalmak kibocsátásával fognak megakadályoztatni. Az ügyvédi karnak sürgetnie kell azt, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása érdekéiben a legutóbbi években az árverési tilalmak tárgyában kiadott rendeleti intézkedések törvénybe foglaltassanak, mert a mezőgazdaság és általában a többi gazdasági rétegek jövőbeni hitelélete szempontjából eléggé nem hangsúlyozható elvi jelentősége van a jelzálogtörvénybe, mint a magyar telekkönyvi jog quasi alaptörvényébe lefektetett azon elvi jogszabálynak, hogy ingatlanok végrehajtási, árverésének korlátozását tartalmazó rendelkezést csak törvényben lehet megállapítani. Ha szükség volt hiteléletünk megszilárdítása szempontjából ilyen rendelkezésre az 19l2!7.| évben, annál inkább van szükség arra a mai válságos időkben. És ha egyiőb indoka nem volna az itt előadottaknak, csak az, hogy a magyar jelzálogtörvényibe egy komolytalannak minősíthető elvi deklarációnak nem volt szabad belekerülni, úgy magában véve ez is elég indokul szolgál arra, hogy a magyar ügyvédség, mint a magyar jognak mindig első vonalban küzdő harcosa, teljes súllyal lépjen fel annak a követelésnek az érvényesítésében, hogy a jelzálogtörvény 114. §-a üres karikatúrává ne devalváltassék. A jelzálogtörvény 114. §-a minden élő nyelvre lefordítva ott fekszik külföldi hitelezőink jogi tanácsadóinak irattárában. Erre a szakaszra támaszkodva, igazoltuk a külföld előtt nem egy ízben azt, hogy nálunk a hitelezőt nemcsak a kölcsönnyújtás, hanem a kölcsön behajtásának joga is megilleti. Vájjon mit szólnák majd a hitelélet újabb megindulása esetén, amire a reményt feladni soha sem szabad, külföldi hitelezőink ahhoz, ha megtudják, hogy milyen komolytalanul kezeltük a jelzálogtörvénynek szinte a hitelélet alaptörvényeként kezelendő ezen szakaszát. Nem ördögi mesterségről, nem leküzdhetetlen nehézségekről van itt szó, csak arról, hogy az árverési tilalom tárgyában már kiadott, avagy e tárgyban a jövőben kiadandó rendeletek azok kiadását követőleg, a képviselőház és felsőház néhány óráját igénybe vevő törvényhozási funkcióval, törvényerőre emeltessenek. 3. Kiérnünk kell ugyancsak a törvényelőkészítő osztály illetékes tényezőitől azt, hogyha már elkerülhetetlen, hogy egyes jogi fogalmak terminustechnikusai különböző rendeletekben mások és mások legyenek, legalább ugyanazon rendelet, vagy törvény keretében történjék gondoskodás arról, hogy hullámzó és kaleidoskopszerűen változó jogi fogalmakkal ne kelljen operálnunk. Példaképen utalok arra, hogy milyen sok zavarra vezethet az, ha a 14.000/1933. M. E. sz. rendeletben (és annak végrehajtási utasításában a védetté nyilvánítás szempontjából irányadó terhek összege különböző módon van beállítva. így pl. a R. 2. §-ának 2. ibekezdése a telekkönyvileg bejegyzett és fennálló jelzálogos terhekről beszél (ez lehet fennálló tőke, fennálló kamat és fennálló perköltség is), ezzel szemben a R. 3. §-ának első