Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai

44 DR. FÖLDES MÓR árverési tilalom alá az 1900—1931. M. E. sz. rendelet 16. §-a értelmében azok az állatok tartoztak, melyek a FOB megállapítása szerint „a szóbanlevő birtokon a rendes gazdálkodáshoz okvetlenül szükségesek." Lényegesen tovább megy az 1 és negyed évvel később, 1932. évi július hó 9-én kiadott 3800—1932. számú, úgynevezett első gazda védelmi rendelet 16. és 19. §-a. Ez a rendelet a kat. tiszta jövedelem 20-szorosát meghaladó összeggel terhelt birtokok tulajdonosainál bizonyos előfeltételeik teljesítése és igazolása esetében nemcsak árverési, hanem végrehajtási tilalom alá is helyezi az állatállomány egy részét. Végrehajtási és árverési tilalom alá helyezi ugyanis ,,a gyümölcsök és egyéb hasznok előállítására és beszedésére szoligáló állatokat, továbbá azokat az állatokat, melyeik a tulajdonos által folytatott állattenyésztés körében nincsenek eladásra szánva, vagy nincsenek a rendes gazdálkodás szabályai szerint eladásra alkalmas állapotban" Szélesen itágít ezeken a /keneteken az alig 4 hónappal később, 1932. évi október hó 30. napján ,kiadott 6300—1932. M. E. számú második gazdavédő rendelet. Ennek 5. §-a ugyanis „az ingatlan állatállományát" teljes egészében és minden korlátozás nélkül helyezi végrehajtási és árverési tilalom ala. Ebben a kedvezményben bizonyos előfeltételek teljesítése és ennek igazolása esetében részesülnek általában azok* a birtokosok, akiknek terhei a kat. jöve delem 20-szorosát, illetve 50 holdon aluli gazdáknál a 'kat. jövedelem lö-szörösét meghaladják. Végül még egy további lépéssel toldja meg a végrehajtási és árverési tilalmat az 1933. évi október hó 24-én kiadott 14.000—1933. M. E, számú rendelet 9. §-a. Ez a rendelet ugyanis az állatállomány, a termények és az ingatlan (terményeiből előállított termékek mellett „mindezen ingóságok tekintetében fennálló vételárköveteléseket'' is végrehajtási és árverési tilalom alá vonja. Eszerimt tehát az állatállományon felül az eladott állomány tekintetében fennálló vótelárkövetelés is végrehajtási és árverési tilalom alá esik. Azok, akiknek módjuk volt az utolsó évékiben közeljárni az igazságügyminisztcrium kodifikáló műhelyéhez, tapasztalhatták, hogy ebben a kohóban nagy munka folyik, összeolvasztásra kerül itt az a sok, mindenféle oldalról jelentkező anyag, amelyből ugyanazon materiára vonatkozólag néhány heti időközben nem is egy, hanem egymást váltogatva és (kiegészítve a gyakorlati élet kívánalmait kielégítő 4—5 szükségrendeletet kell kifaragni. Aki ezt a munkát közelről láthatta, csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatik az iigazságügyminisztérium kodifikáló osztálya ezidőszerinti vezetőjének és munkatársainak minden emberi képzeletet felülhaladó teljesítményeiről. Úgy jogászi, mint gazdasági és szociális szempontokból elsőrendű ez a teljesítmény. Csődöt mond azanban minden tudomány más okból. Odaát a vizeken túl, agytrösztök akrobata-mutatványai tTansforrnáljá.k, hol a dollárt gumivá, hol a gumit dollárrá. Nálunk a szükségrendeletek megalkotásánál különböző érdekképviseleti oldalról (ami még nem volna baj), de különböző érdekeket képviselők oldaláról (ami annál nagyobb baj) sűrűn megnyilatkozó kívánságok okozzák a bajt. Hiába őrködik azon a törvényelőkészítő osztály, amit Grosschmied Béni egyk glossatora, Beck úgy fejez ki, hogy „a jogi gondolkodás anyaga számára már eleve kihasítsa azokat az érdekeket, melyek a figyelembevételét nem igényelhetik, — a mohó étvágynak a <köz szempontjá-