Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai

AZ AGRÁRPROBLÉMA KODIFIKÁCIÓS VONATKOZÁSAI rendelet 1. §-át.) Mindezeket a 2600—1933. P. M. számú rendelet 1. §-a „mezőgazdasági ingatlanakénak nevezi és értendő alatta ugyanezen §. 1. pontja szerint a „bármely művelési ágba tartozó földterület/' Hogy mennyire lassan, óvatosan és csak fokról-fokra — mindig a mutatkozó szükséghez képest tágabb és tágabb tárgykörre kiterjeszkedve — haladt törvényihozásunk az adósvédelmi intézkedéseikben, erre eclatans példa az állatállománynak végrehajtási és árverési mentesítése. Érdekes jogtörténeti adat áll rendelkezésünkre ebben a vontakozásban elsősoriban az 1(868. évi LIV. törvénycikkbe foglalt Polgári törvénykezési rendtartás-iban. Ezen törvény nyolcadik címébe foglalt „Végrehajtási eljárásnak az ingóságok végrehajtásáról rendelkező II. fejezetben — a 395 §-ban — olt't találjuk azt a rendelkezést, hogy „bírói foglalás alá nem vétethetnek tudósok és művészek olyan szükséges könyvei, mintái és szerei, amelyek szakmájukhoz nélkülözhetetlenek, — továbbá iparosok és napszámosok legszükségesebb munkaeszközei". De a mezőgazdasággal foglalkozók védelmére, tehát állatállományuk védelmére az 1#68. évi végrehajtási törvényben még egyetlen betűt sem találunlk. Csak 13 évvel később az 1881. évi LX. t. c. 51. §-ában található a mezőgazdasági adósok állatállományának védelmére az első intézkedés. „Egy tehén, vagy a helyett négy juh, vagy négy kecske végrehajtás alá nem esik és ennélfogva le sem foglalható." — Ugyanezen törvény 67. §-a értelmében március hó 154ŐM november hó 15-ig a 12. kat. holdat meg nem haladó földbirtokon a gazdálkodáshoz okvetlenül megkívánt „igavonó jószág" árverés alá nem bocsátható (tehát lefoglalható ugyan, de III/15-től XI/15-ig nem árverezhető.) Majd 27 évvel később, az 1908. évi LXI. tc. (A végrehajtási novella) 2^ §-ának 17. és 18. pontija tágította a végrehajtás alól kivont állatállomány mennyiséget. A végrehajtás alól mentes egy tehén helyett már nemcsak 4 juh, vagy 4 kecske, hanem 4 sertés is választható. E mellett végrehajtás alól mentes, tehát már nem foglalható le, a 12 kat. hold szántóföld megműveléséhez szükséges igavonó jószág is. De tágította ugyanez a törvény az állatállományra vonatkozó árverési tilalmat is annyiban, hogy tekintet nélkül a birtok területére, tehát a középés (nagybirtokosnál is tilos a végr. novella 16. §-a értelmében ,az igavonó jószág" árverés alá bocsátása az évnek ///. 15-től XI. 15-ig terjedő szakában. Ismét 23 évvel később, a iföldteberrendezésről szóló 1931. étvi VIII. tc. 9. §-a nyújt ujabb védelmet a földteher rendezésbe bevont birtokok már lefoglalt állatállományának. Ez a törvény ugyanis birtokcategoriára való tekintet nélkül kimondja azt, hogy a mezőgazdasági ingatlanok felszereléséhez tartozó ingóságok jegyzékébe a Föld teherrendező Országos Bizottság (F. O. B.) által lefoglalt élő felszerelésre, a teherrendezésre irányuló tárgyalás tkvi feljegyzéstől számított háromhavi határidőn belül, árverést kitűzni nem lehet. Ezt a háromhavi árverési tilalmat későbbi rendeletek és legutólbb a 14.000/193-3. M. E. számú rendelet 39.. §-ának 1, bekezdése 193<3. évi dec, hó 31-ig meghosszabbította. Az árverési határidőt ezeknek a birtokoknak lefoglalt állatállományánál tehát több mint 2 és fél évre halasztotta el ez a törvény és illetve az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 1900—1931. M. E. számú ezen rendelet hatályát meghosszabbító későhíbi rendeletek. Ezen