Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az agrárprobléma kodifikációs vonatkozásai

42 DR. FÖLDES MÓR nyugvásához fűzi, nem indokolja a felebbezés kizárását a második végítélet főtárgya tekintetéiben. A Te. mindössze ezen eset bizonyos szempontjából vett párdarabját szabályozza, midőn t. i. a bíróság egy eljárásban egyesített perekben (Pp. 1®9. §• és 283. i§.) közös ítéletet hoz, mely esetben a „felebbezés megengedhetősége tekintetében az az ítélet irányadó, melynek tárgya a legnagyobb értékű." (Te. 24. §. ut. bek.) Ezen szabályozás nem ad kulcsot a korábbi eset megoldásához. Hasonló bonyodalmak elkerülése érdekében célszerű lenne, ha a bíróság külön perjogi szabályozás alá eső perekben, elkülönített ítélet esetén, a költségek tekintetében nem a végihatározatbam, hanem külön-külön intézkednék. A szerkesztő megjegyzése: A „bonyodalom" oka nem csupán a Te., idevágó rendelkezéseinek hiányos volta, hanem még inkább az, hogy a járásbíróság a két különvágániyú petitummal egy perben egyáltalában foglalkozott, mert az állandó bírói gyakorlat szerint a bíróságnak a cikkben jelzett viszontkeresetet vissza kellett volna utasítania. Állandó bírói gyakorlat ugyani*, hogy végrehajtás megszüntetési keresettel, igénykeresettel és felmondás érvényességének kimondása iránti ikeresettel más petitum nem kapcsolható egybe, sem a kereset második petitumaképen, sem viszontkeresetképen. AZ AGRÁRPROBLÉMA KODIFIKÁCIÓS VONATKOZÁSAI. Irta: Dr. FÖLDES MÓR budapesti ügyvéd.* I. Tapogatózva, lassan, a mutatkozó szükséghez képest vonattak a gazdavédő jogszabályok köriébe az ingatlanok különböző csoportjai. A legújabb idők első gazdavédelmi rendelete a 3&00—1932. M. E. számú rendelet 1. §-a csak a mező- és erdőgazdaság céljaira szolgáló ingatlanok tulajdonosai részére állapít meg, bizonyos előfeltételek fennforigása esetében, kedvezményeket. A kerti művelés vagy erdőgazdaság céljaira szolgáló ingatlanok csak az esetiben voltak a kedvezmények körébe vonhatóik, ha a mező- és szőlőgazdasági ingatlanokkal összefüggő területet alkottak. A második, t. i. a 6300—1932. M. E. számú gazdavédő rendelet 1, és 3, §-a a mező- és szőlőgazdasággal egyenlő elbánásban részesíti már a kertgazdasági ingatlanokat is és már csupán az erdőgazdasági ingatlanokra nézve állapítja meg azt a korlátozást, hogy azok csak mint a mező-, szőlő- vagy kertgazdasággal összefüggő területek jöhetnek a kedvezmények szempontjából számításiba. A legújabb, t. i. a 14.000—1933. M. E, számú (gazdavédelmi rendelet már egyáltalán nem különböztet és azonos elbánás alá vonja a mező-, erdő-, szőlő- vagy kertgazdasági ingatlanokat. (Lásd a 14.000—1933. M. E. számú * Részletek a cikkírónak a „Gazdavédelmi Jogszabályok Lexikona'' cím alatt kidott munkájából.