Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az állam, a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

34 DR. SÁRFFY ANDOR A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. tc. 64. §-, miután a közhivatalnok kártérítési felelősségét szabályozta, az 5. bekezdésben a következőképen rendelkezik: (5) Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselőnek, illetőleg bizottsági tagnak vagyontalansága miatt kártérítésben nem részesült vagy ha nem lehetne megállapítani, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak, a kárt — visszkereseti jogának ieunmaradása mellett — a törvényhatóság téríti meg." Az idézett rendelkezés lényegében megfelel az 1872:XXXVI. tc. 1 lő. §-ábian foglalt korábbi rendelkezésnek. A törvényhatóságokról szóló 1886:XXI tc. 91. §-a a következőképen rendelkezik: „01. §. Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégítést nem nyerhetne vagy nem lehetne kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak: a kárt visszkereseti jogának fennmaradása mellett a törvényhatóság téríti meg. A közpénzkezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után elsősorban azok tantoznak viselni, akik a pénzkezelésre a törvény szerint ügyelni tartoztak, ha kötelességüket vagy épen nem vagy nem szabályszer int teljesítették." Nagyon hasonló a községekről szóló 1886:XXII. tc. 88. §-ának követ kező rendelkezése: 88. §. Ha a károsult az előljáró segéd- és kezelőszemélyzet tagjának vagyontalansága miatt kielégítést nem nyert, vagy ha nem lehet kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak: a fedezetlen kárt a visszkereset fennmaradása mellett a község1 pénztára téríti meg . .. A pénzkezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után elsősoriban azok viselik, akik a községi rendszabály értelmében a pénzkezelésre felügyelni tartoznak s e kötelességük teljesítését elhanyagolták." Mindezek a szabályok természetesen csak akkor állanak, ha közhatósági működésen alapuló követelésről van szó, míg ha a hivatalok a községmagánügyében jár el, közvetlenül is lelhet perelni a községet (K. 635171907.). Miként az államnál, úgy a helyi közületeknél is állanak, továbbá azok a külön törvényi rendelkezések, melyek tárgyi felelősséget állapítanak meg. így pl. a székesfővárosi fertőtlenítő üzem által okozott kár megtérítésére — egyebek közt — azon az alapon is kötelezte a bírósági az alperest, hogy a fertőtlenítő üzem veszélyes üzem (K. 1052/192/2.). Lásd II. 4. és N, alatt, Az állam és a helyi közösségek egyenlő felelősségi szabályok alatt állanak általában a jogszerű károkozásokért (I. N. alatt). A székesfőváros, más törvényhatóságok és községek felelőssége a fentiek szerint annyiban szigorúbb a magánmunkaadóénál, hogy culpa in eligendótól független, viszont annyiban enyhébb, hogy másodlagos, kiegészítő felelősség. De mindenképpen enyhébb, mnt az államé. Könnyebbségük főleg abban áll, hogy az ő felelősségük csak subsidiarius, az ő sikeres períbefogásuikhoz nemcsak az kell, hogy hivatalnokuk ellen a károsultnak legyen kártérítési követelése, hanem az is, hogy ezt sikertelenül érvényesítette vagy a vétkes tiszviselő kiléte megállapítható ne legyen. A károsult fél helyzetét nagyon megnehezíti a felelősségnek ilyen szabályozása. Lehetséges, hogy a károsultnak nem is egy, hanem két peren kell átgázolnia, hogy a törvényhatóság, község ellen forduljon: először perela:e