Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az állam, a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 33 vagyis az állam telekkönyvi ügyekben is csupán sikkasztásokért felelős (kimondja ezt K. 7403/1916.).11 Az 1871:VIII. törvénycikk szabályait terjesztette ki az 1871 :LI. tc. 20. §-a a bírósági végrehajtókra is. Az állam ellen e törvény alapján indult perek lagítöbbje a bírósági végrehajtók sikkasztásain alapult, úgyhogy a m. kir. Kúriának már 1881 ^ben teljesülési döntvénnyel (-25. számú) kellett tisztáznia azt a kérdést, hogy mikor tekinthető a pénz a végrehajtó által hivatalánál fogva átvettnek. 2) A kézbesítők felelősségéről és az értük való felelőssségről az 1875:X. tc. 5. és 6. §-ai szólnak. Az állam felelőssége ebben az esetben csak szubszidiarius, nem közvetlen. 3. Vagyonkezeléssel megbízott tisztviselőkért való felelősség. Az állami számvitelről szóló 1897 :XX. tc. 59. §-a szerint „vagyonkezeléssel megbízott állami tisztvselö által e minőségben a közalapoknak vagy magánfeleknek okozott károkért a kártérítési kötelezettség — a visszkereseti jog fenntartása mellett — elsősorban az államkincstárt terheli." E haladott szellemi rendelkezés tehát nemcsak hogy közvetlenül felelőssé teszi az államkincstárt, hanem a tisztviselőt, harmadik személlyel szemben csak szubszidiariusan teszi felelőssé, tehát a maga területén elfogadja azt az elvet, amelyet mint általános szabályt, sem a bírói gyakorlat, sem a magánjogi törvénykönyv előkészítői nem fogadtak el. A .törvényjavaslat indokolása nem világítja meg, hogy mii okiból foglalja el a törvény ezt az álláspontot. 4. Közút karbantartásáért való felelősség. Az úttörvény (1890:1. tc.) 66. §-a szrint „mindazok, akiket valamely közútnak vagly ezen levő műtárgynak fenntartása és kezelése megillet, tartoznak az iránt kellően gondoskodni, hogy a forgalom folytonosságát és biztonságát megakasztó1 vagy kockáztató okok elháríttassanak és úgy a forgalom folytonossága, mint annak biztonsága megóvassák." Ez a rendelkezés az államra, törvényhatóságra és községre, mint útfenntartókra, egyaránt vonatkozik s így a gyakorlat is egységes elvek szerint bírálja el mindihármuk felelősségét. A rendelkezés alkalmazásánál a bírói gyakorlat nem keresi, van-e vétkes tisztviselő, hanem a rosszkarban hagyott, rosszul megvilágított vagy egyébiként kifogásra okot adó fút által okozott balesetekért vagy más károkért minden további vizsgálat nélkül kártérítésre kötelezi az út fenntartóját (K. 1928(1927., 1038/ 1930.), nem fogadva el védekezésül méjg azt sem, hogy az állami út karbantartása a kereskedelmi miniszteri szabályzatnak megfelel. ő>( A székesfővárosi államrendőrség tisztviselőinek felelősségéről az 1881 :XXI tc. 43. §-a szól. ///. A helyi közületek felelőssége. Budapest székesfőváros vagyoni felelősségéről az 1930 :XVIII. c. 64. §-a, egyéb törvényihatóságok (vármegyék, szabad királyi városok, törvényhatóságá jogú városok) felelősségéről az 1886: XXI. tc. 91. §-a a községek hasonló felelősségéről pedig az 1886:XXII. tc. 88. §-a rendelkeznek. m 11 Fentebb már láttuk, hogy az 1913. évi törvényjavaslat a telekkönyvi ügyekben az állam felelősségét nem lefokozni, hanem felfokozni akarta az általános felelősségi szabállyal szemben. Hogy a gyakorlat ezt a jövőben követni fogja, a hatályban levő írott jogszabállyal szemben, alig remélhető. Jogállam XXXIII. évf., 1. és 2. füzet. 3