Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az állam, a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

32 DR. SÁRFFY ANDOR a postamesternőnek, tehát) közihivatailnokinak vétkességére vezethető vissza. Ezt az esetet tehát a törvényjavaslat rendelkezéseire támaszkodó mai bírói gyakorlat is hasonlóképen dönthette volna el. Elvileg sem volna ellenben indokolt az államoj valamely teljesen jogosulatlan személynek .közhivatalnoki minőség színlelésével elkövetett eljárásáért éneikül felelőssé tenni, pl. abban az esetben, ha a postamesternő betegsége alatt valaki ennek tudta nélkül bejut a postahely iségbe és ott pénzeket vesz át és sikkaszt el. Hotgiy az állam kártérítési kötelezettsége nem szorítkozik a vagyoni kárra, hanem az eszmei kárt is meg kell térítenie, ha annak feltételed megvannak, kitűnik a Kúriának egy határozatából, amely a fegyelmi megrovásban részesült tisztviselőnek eszmei kára megtérítésére irányuló követelésiét csupán azért utasította el, mert az ilyen követelésnek szándékos károkozás és a méltányosság a feltétele, ezek pedig az adott esetben nem voltak meg. (K. 3131/1930.) Hogy egyebekben az államniak köztisztviselőiért való felelősségéről teljes képet kapjunk, foglalkoznunk kell majd a (köztisztviselő fogalmával. És foglalkoznunk kell a tisztviselő felelősségének szabályaival is, mert az állam elvileg csak akkor felel, ha tisztviselőjének felelőssége is megállapítható. A köztisztviselő felelősségével azonban csak később fogunk majd foglalkozni. //. Az állam felelősségének külön szabályozott esetei a következők: 1. Bírák és bírósági hivatalnokok, végrehajtók. A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871:VIII. tc. 19. §-a szerint „minden károkért, amelyek az 1869: IV. törvénycikk értelmében kinevezett bírák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztásai által magánfeleknek okoztattak, az állam felelős. Az ilyen károk megtérítésére nézve az államnak... visszkereseti joga van."10 Tekintettel arra, hogy a törvény 66. §-a magának a bírónak és bírósági hivatalnoknak a károsulttal szemben való kártérítési kötelezettségét tágabb ikörben határozza meg: mai szemmel nézve nyilvánvaló helytelensége a törvény rendszere, mert az igen jól elgondolható ugyan, hogy az állam felelőssége szélesebbkörü legyen, mint a köztisztviselőé (pl. megálljon akkor is, ha a tisztviselő vétlenül, de objektíve jogellenesen járt el), de az nem helyeselhető, hogy annál szűkebbikörü legyen. Az itt idézett rendelkezések szerint az államnak a bíróért és bírósági hivatalnokért való felelőssége a hivatali sikkasztásokra szorítkozik, de ebben a körben közvetlen és feltétlen, tehát a bírói és bírósági hivatalnok ellen a károsultnak sem magánjogi perrel nem ikell előzőleg fordulnia, sem vétkességét büntető vagy fegyelmi úton nem kell megállapítania. A bírósági hivatalnokkal esik egy tekintet alá az állandó bírósági szakértő is (id. tc. 2. §.). Minthogy a telekkönyvi hatóságot is a bíróság gyakorolja: az 1871: VIII. törvénycikk a telekkönyvi ügykörben okozott károkra is vonatkozik, 10 Hog> az állami felelősségnek ily szííkkörü megihatárolása az oszrrák jogból ered, kimutatja Fodor Ármin a Jogtudományi Közlöny 1888. évi 49. és 51. számában.