Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az állam, a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 31 Következő részletkérdés, hogy a tisztviselőnek mely eljárásai azok, amelyért az állaim felelős. A törvényjavaslat és az annak szövegét szinte szószerint átvevő bírói határozatok szerint azokért felel, amelyeket a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban, vagy a reájuk ruházott hivatalos felhasználásával fejtenek ki. Ez az elhatárolás megfelel a korábbi bárói gyakorlatnak is. De a gyakorlat nem vonta körül nagyon szigorúan a „hivatalos eljárás" határait. így volt eset, amikor a bíróság az államot olyan esetekben is kártérítésre kötelezte, amikor a vasúti alkalmazott a jegy nélkül utazó utast a vonatról való leszállás után bántalmazta s így okozott kárt neki, mert a főkalauz hivatalos eljárásiban, bár hivatali hatáskörének túllépésével okozta a kárt (K. 3836/1909., hivatkozással a vasúti üzletszabályzat 9. §-ára). Ugyanígy ítélte meg a kaonatisztnek azt az eljárását is, amikor tiszti szolgáját bántalmazta. Ezek a példák moiitatjáik, hogy a magyar gyakorlat a faute administrative (faute de service public) és a faute personelle közt nem különböztet. Ellenben a hivatalos eljáráson túlmenőnek nyilvánította a közjegyzőnek, mint a hagyaték tárgyalásával megbízott kiküldöttnek azt az eljárását, hogy a hagyatéki ingatlant eladta és vételárát be nem szolgáltatta. Az állam közege a rekviráló bizottság is, amely a kormánybiztos meghagyására alakult abból a célból, hogy az ellenséges (román) hadseregnek átadandó bormennyiséget az egyesekre kirója. A forradalom és ellenforradalom utáni idők zavaros helyzetének képét vetítik elénk a következő döntések: Ha a kormány az állam katonai szervezetét kizárólag a polgári hatóságok hatáskörébe tartozó ügyekben való eljárását megengedte vagy a fennállott rendkívüli viszonyokra tekintettel legalább is tűrte, akkor az eljáró közegek magatartásáért az államkincstár felelős (K. 4353/1929.). Ellenben a közhatalmat forradalmi úton magukhoz ragadó elemek (tanácsköztársasági szervek) eljárásáért a község nem felel (K. 5307/1931.). Nem tekinti a bírói gyakorlat állami eljárásnak a rendelkezési alap, a parlament és a számszék ellenőrzése alól kivett és a miniszterelnök diszkrét rendelkezése alatt álló alap ügyeinek intézését. Megtörtént, hogy egy író a rendelkezési alapból segélyt kért és kérvényéhez iratokat csatolt; a miniszterelnökváltozás után azonban ezeket az iratokat nem lehetett többet megtalálni. A Kúria a kártérítési keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy a rendelkezá'si alapra vonatkozó ügyek intézése a miniszterelnök hivatalos hatásköriétől teljesen elkülönített ügykör, arra tehát az államnak és a miniszter elnöknek, mint közhivatalnoknak vagyoni felelőssége nem terjed ki (K. 2901/1923.). A hivatalnok hivatalos eljárásával egy tekintet alá veszi továbbá egy régebbi határozat azt az esetet, amikor valaki közhivatali működésben jogtalanul jár ugyan el, de a közönség méltán feltehette, hogy az illető a hivatalos eljárásra jogosult közhivatalnok. Az említett esetben egy postamesternő — jogtalanul — férjét bizta meg a postamesteri tennivalók ellátásával és a férj sikkasztott. Az államot, védekezése dacára, marasztalta a bíróság, mert ,,a postaközvetítést igénybevevő közönség hibáján kivül eső tény ennek jogos érdekére kihatással nem lehet" (K. €17/1899.). A határozat az adott esetben helyes, de véleményünk szerint csak azért, mert közvetve