Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Az állam, a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 23 Nézetem szerint ennek a distinkciónak ebben a formában nem lehet alapja, elsősorban azért, mert az, hogy a hitelező egyébként megengedett módon, mert hisz azt — de lege lata — törvényes intézkedések nem tiltják, külföldi valutát köt ki, ebből nem vonható le az a következtetés, hogy az az általános jogelv, mely szerint az ügyletek teljestíésénél a felek szándéka veendő tekintetbe, eíimináltassék. De tekintetbe veendő még az is, hogy a méltányosság elvébe is ütköznék, hogy az az ügyfél, ki üzleti és kereskedelmi szempontból köt ki magának külföldi valutát, előnyösebb helyzetbe kerüljön, mint esetleg az a tőkés, ki megtakarított pénzének kihelyezése mellett kívánta az értékállandóságot bitzosítani. Bizonyos tekintetben veszélyesnek is tartanám az érdekvédelem szempontjából a kérdésnek olyan formában való beállítását, mely szerint a valutának külföldről történő árubeszerzéshez való felhasználása feltétlenül fontosabb érdek lenne annál, mint amely valuta értékkonzerváló szerepében jut kifejezésre. Végeredményjtép függetlenül egyéb momentumoktól, a tőkeképződés zavartalan lehetősége, mint általános érdekvédelem ugyancsak figyelembe veendő. AZ ÁLLAM, A HELYI KÖZÜLETEK ÉS A KÖZHIVATALNOKOK VAGYONI FELELŐSSÉGE Irta: DR. SARFFY ANDOR, a m. kir. igazságügy minisztériumban alkalmazott kir. ítélőtáblai bíró. /. Az állam vagyonjogi felelőssége. Hozzászoktunk már, hogy amikor magánjogi kérdésre keressük a feleletet, legelőször is a Magánjogi Törvénykönyv törvényjavaslatát ütjük fel. Arról azonban, hogy az állam hogyan felel vagyonilag közjogi eljárásért, ott hiába keresünk rendelkezést. Volt ugyan erre vonatkozó szabály a törvényjavaslat első szövegében, amelyet 1913-iban terjesztett az igazságügyminiszter az akkori képviselőház elé (1495. §.), s ugyanott volt rendelkezés a törvényhatóságok és községek hasonló felelősségéről is. De a bizottsági szövegből ez a §. már kimaradt. Az akkori törvényjavaslatot tárgyaló képviselőházi bizottság a kihagyást a Horvát-Szlavonországokkal fennálló közjogi viszonyokból merített szempontokkal indokolta. Bár ezek a szempontok azóta — fájdalom — elestek, a kihagyott rendelkezés nem került vissza az 1928. évi második törvényjavaslatba sem. Felvethetné valaki a kérdést, nem azért marad-e ki ez a rendelkezés az újabb szövegből, mert nem is odavaló. Talán azért nem beszél a magánjogi kódex javaslata az állam felelősségéről, mert a közigazgatási eljárásért való felelősség nem is magánjog, hanem a közigazgatási jog kérdése. Hiszen — mondhatná valaki — vagyonjogi rendelkezések a közigazgatási jogban is nagy számban vannak, ezek közé való talán ez a rendelkezés is. Aminthogy a helyi hatóságok felelősségére vonatkozó rendelkezéseket valóban a