Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 4. szám - A részvénytársasági igazgatóság tagjainak felelőssége és az általános magánjog szabályai

124 DR. SCHUSTER RUDOLF lönben, úgy látszik, a 189. §-ban is benne vannak ezek a kü­lönleges részvényjogi esetek, amennyiben „e cím határo­zatai ellen" való cselekméyekről is szól. Hogy a 189. §-a szerkezete mennyire elszerencsétlenült, kitűnik a következőkből: szól ugyanis azokról az igazgat, tagokról, akik „a megbízásnak határain túl mennek". Hogy ezzel mit akar mondani ez a §, — az homályos, mert hisz a kártérít, felelősség megállapítása szempontjából a megbízás határainak túllépése közömbös, hogy miért csempészték be a falsus procurator kérdését ebbe a §-ba, azt nem értem, annál kevésbbé, mivel ezt a kérdést a keresk. törv. 52. §-a már szabályozta úgy a kártérítés szempontjából, mint más szempontból is. A 189. §-ból az nem tűnik ki továbbá, hogy az igazgató­sági tag ellen ki bir kereshetőségi joggal. Abból azonban, hogy az §. általában a „károsultakat" említi, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az alatt a hitelezők, más harmadik szemé­lyek, a részvényesek és maga a társaság, mint jlyen is ért­hető. Vajon a 189. §. a társaságoknak, mint ilyennek is ad kártérít, követelést az igazgatósági tagokkal szemben? Ha erre igennel felelünk, akkor felmerülhet egy komoly ag­gály: Ugyanis: A felelősségre vont igazgatósági tag a 189. §. világos rendelkezése értelmében mentségül nem hivatkoz­hatik arra, hogy a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellen­kező intézkedése közgyűlési határozaton alapszik. Ha a 189. §-nak ez a rendelkezése áll akkor is, midőn maga a tár­saság követel kártérítést, akkor úgy alakul a helyzet, hogy a társaság ma hoz egy közgyűlési határozatot, ezt az igazgatósági tagok foganatosítják és ha ez káros a társa­ságra, az kártérítést követelhet! Ez jogilag lehetetlen; az a rosszhiszemű eljárásnak prémiuma lesz, mert nyilvánvaló, hogy a társaság, amely az igazgat, tagok által foganatba vett közgyűlési határozatot hozta, dolo male követel kártérítést; azt honorálni nem lehet. Tehát: vagy az igazgat, tagnak meg kell adni a jogot, hogy közgyűlési határozatra hivatkoz­hassék, vagy pedig a 189. §-t nem szabad alkalmazni a tár­saságot megillető kártérítési követeléseknél. Ebben az eset­ben is csak a helyes magánjogi sza bályok alkalmazásával fogunk boldogulni. (Ennek az elszerencsétlenedett 189. §. német minta szerinti szerkezeténél nyilvánvalóan az az el­nézés történt, hogy a német törvény értelmében kifejezetten csak a hitelezőkkel szemben nem lehet közgyűlési határo­zatra hivatkozni, de nem a társasággal szemben is.) Ez a 189. §. azt sem említi, hogy mely gondosság elmu­lasztása von maga után kártérítő felelősséget? Erre azt szokás mondani, hogy a 271. §-ra való tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents