Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

AZ ÁLLAM VAGYONI FELELŐSSÉGE 107 12) Az állam közihivatalnokai közül külön jogszabályok rendezik a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségét. Az erre vonatkozó törvény (1871: VIII. 'to.) a m. és következő §-okíban (kimondja, hogy „ha bíró vagy bírósági hivatalnok hivatalos eljárásába cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, aikár vétkes gondatlanságból kárt okozott — amenynyiben ez a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható — teljes kártérítéssel tartozik," Az 1896:XXVI. tc. 6. §-a az egész törvényt kiterjesztette a közigazgatási bíróság ítélőbíráira is. Az 1871:VIII. c. 68. §-a a kártérítési követelés érvényesítését attól teszi függővé, hogy a kereshetőséget a fegjemv bíróság előzetesen megállapítsa vagy előzetes büntető ítélet keletkezzék. Megjegyezzük azonban, hogy bár a kárkeresbetőségi jog megállapítása iránt beadott kérvényt a bíró fegyelmi bírósága intézi el, ez nem jelent fegyelmi büntetés kiszabását célzó fegyelmi eljárást. A helyzet tehát az, hogy a per anyaga meg van osztva a fegyelmi bírság és a polgári bíróság közt; a fegyelmi bíróság dönti el, 'hogy van-e kártérítésre kötelező vétkes cselekmény, a polgári bíróság azt, hogy van-e kár, mennyi az és nem lehetett volna-e jogorvoslattal elhárítani. (Id. tc. 70. §.) — A kártérítési követelés érvényesítésére az id. törvény 74. §-a rövid határidőt szab: elévül e követelés iha a károkozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számított egy év alatt a kártérítési keresetet vagy a fegyelmi eljárást a károkozó cselekmény elkövetésétől számított egy év alatt meg nem indította. Eezen a szabályon a bírói gyakorlat valamelyest tágított: ha a vétkes cselekmény által okozott kár csak később következett be, az egy esztendőt csak a kár beálltától számítja. így konkrét esetben, mikor a bírósági végrehajtó a foglaláskor követte el a mulasztást, de kár csak azzal következett be, ihogy az árverésen a vételárat a károsult követelésére tekintet nélkül kifizették (K. 7651/1930.). A kár tudomásra jutásának időipontja azonban közömbös (K. 1209/192(1.). Az 1871:VII1. te. 67. §-a a bírákra vonatkozó kártérítési felelősségét terjeszti ki mindazokra a közigazgatási hivatalnokokra is, akik peres vagy perenkívüli eljárásra tartozó polgári ügyekben, úgyszintén büntető ügyekben hatósági oselemények ellátására vagy bírói meghagyások, illetőleg megkeresések foganatosítására hivataluknál fogva kötelezve vannak; (a nyomozás során a detektívektől szenvedett bántalmazás esetéről szól a C. 2Í732/ 1932. sz. alatt J. K. 1933. v. 998. rsz. ), de ezekkel szemben nem szükséges a kárkeresnetőség előzetes megállapítása (id. tc. 68. §. c. pont.)>. Ugyanilyen megszorítással terjeszti ki a szóbanlevő rendelkezéseket a bírósági végrehajtókra az 1871 :LI. tc. 20. §-a. Külön szabályt tartalmaz a gyámi törvény (1877:XX. tc.) 299. §-a a kölcsönadott árvapénzért adott felelősségről. Azt már említettük, hogy a vagyonkezeléssel megbízott állami tisztviselőket 'harmadik személyekkel szemben csak másodsorban teszi felelőssé az állami számvitelről szóló 1897 :XX. tc. 69. §-a. VI. Hogy az a fél, akinek érdekében a közhatóság eljár, a hatóságnak vagy közegeinek vétkes károkozásáért nem felel, kimondotta a Kúria egy esetben, amikor lakásügyi végrehajtás során állítólag okozoti kár miatt a végrehajtás szenvedő a végrehajtatót kártérítési perrel támadta meg (K. 5447/1926).