Jogállam, 1934 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Az állam a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelőssége

100 DR. SÁRFFY ANDOR ismertetjük s ezekhez kapcsoljuk az illető pontokra vonatkozó bírói gyakorlat ismertetését. 6) Volt az előkészítő (bizottságban olyan álláspont, hogy a közhivatalnok felelősségéről a törvénykönyvnek külön nem is .kell rendelkeznie. Ha nem rendelkezik, közhivatalnok és magánalkalmazott között különbség nem lesz (imagánalkalmazottnak számítva természetesen az állami és községi üzemek alkalmazottait is), hanem nűkénit az utóbbi, úgy a közhivatalnok is csak a legkivételeseibb esetiben válnék kifelé felelőssé,15 rendszerint azonban a harmadik személlyel csak a közhivatalnok munkaadója kerülne szembe. A munkaadó azután visszkeresettel fordulhatna a hivatalnok ellen, de a kártérítési követelést kettőjük közt sem kell szabályozni, mert a szabályozás nem a magánjogi kódex, hanem a tisztviselői pragmatika feladata és mert a magánjogi szolgálati jogviszony szabályai analógia útján a közhivatali viszonyra is kellő eligazítást adnak. A szabályozás mellőzésére vonatkozó indítvány azonban nem talált elfogadásra.10 Hogy a mi bírói gyakorlatunk a köztisztviselőt kifelé is felelőssé teszi és az állam, meg a helyi közületek felelősségét éppen a tisztviselő vagyonjogi felelősséginek következményeként fogja fel, az nem kétséges. Fentebb I. 3. alatt ismertettük azokat a határozatokat, amelyeknek stereotyp álláspontja szerint az állam köztisztvfiselőinek azokért a cselekményeiért felelős vaigiyonilag is, amelyek jogellenesek s amelyek a köztisztviselők saját felelősségét is megállapítják. Ebből nyilvánvaló, de egyébként sem enged a gyakorlat kétséget a tekintetben, hogy a köztisztviselő kifelé is felelős azoknak, akiknek kárt okozott. Ez természetesen lényeges különbséget jelent a köztisztviselő és a magántisztviselő jogállása között. Ha Tóth Péter bankpénztáros ebben a minőségében harmadik személynek (a bank ügyfelének) kárt okozott, az ügyfélnek csak a bankkal szemben támadhat követelése, de Tóth Péterrel szemben nem. Illetőleg csak azokban az esetekben támadhat, ha Tóth Pétét károsodása olyan volt, hogy a magánjog szabályai szerint a kártérítési kötelezettség jogviszonyiban nem állók között is létrejött. Ezektől a ritkább esetektől eltekintve azonban, vele szemben csak saját munkaadója léphet fel visszkeresetitel, de az ügyfél nem fordulhat ellene. Legfeljebb akkor, ha a bank és Tóth Péter közt olyan szerződés jött létre, hogy az ő szolgálati kötelezettségei nemcsak a bank javára, hanem az ügyfelek javára is fennállanak (harmadik személy javára kötött szerződés). A köztisztviselőnek harmadik személlyel szemiben fennálló helyzete ellenben mindig olyan, mintha szolgálatadójával ily harmadik személy javára is szóló szerződést kötött volna, a keltőjük közit fennálló szolgálati jogviszonyhoz a harmadik személynek jogszerzését a törvény fűzi hozzá. Kétségtelenül vannak ennek a rendezésnek előnyei. A köztisztviselő felelősségérzetét fokozza s ébren tartja benne azt a tudatot, hogy a hozzáforduló ügyfél nemcsak tárgya az eljárásnak, hanem jcgokkal bíró poligár. 15 Rámutattak, mint ilyen felelősségi esetre arra. ha eljárását úgy lehet minősíteni, hogy az al harmadik személyeknek a jóerkölcsökbe ütköző módon szándékosan kárt okoz, — lásd az 1928. évi törvényjavaslat 1709. §-át. 16 A szavazatok mellette és ellene egyenlően oszlottak meg, az elnök döntött ellene.